Első körben nem jelent nagy változást, amit az EU-s forrásokért cserébe vállal a kormány, de a második körben már új törvényjavaslat is lesz
A NAV feladata lesz az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) helyszíni ellenőrzéseinek pénzügyőri támogatása, a vagyonkezelő alapítványokat konkrétan is nevesíteni kell, de a közalapítványi egyetemek kuratóriumaira is szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának – első körben ezeket vállalná a kormány a jogállamisági problémák kezelésére. A területfejlesztési és uniós források felhasználásáért felelős miniszter szerint első körben ezek nem nagy módosítások, de a bizottságnak az átláthatóság terén nagyobb garanciát jelentenek. Navracsics Tibor ugyanakkor kiemelte, hogy pénteken kerül a második csomag az Országgyűlés elé, amiben már új törvényjavaslat is lesz.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn benyújtotta a jogszabály-módosítások első csomagját az Országgyűlésnek az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében. Mint ismert, az Európai Bizottság körülbelül 3000 milliárd forintnyi uniós forrás felfüggesztését javasolja, de a magyar kormánynak november 19-ig van ideje arra, hogy teljesítse a vállalásait. Az Országgyűlés oldalán olvasható javaslat előterjesztője, Varga Judit igazságügyi miniszter hétfő este Facebook-oldalán úgy fogalmazott, hogy a törvénycsomag
az OLAF-fal való együttműködéssel kapcsolatos, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó jogszabályokat módosítja.
A NAV feladata az OLAF ellenőrzését segíteni
A módosító szerint ez egészen konkrétan azt jelenti, hogy a pénzügyőröknek támogatniuk kell az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) helyszíni ellenőrzéseit. A feladatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kapta. Egy-egy ellenőrzés során a pénzügyőröknek kell többek között a helyszínt biztosítani. A cél, hogy az a OLAF a vizsgálatot zavartalanul lefolytassa, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy hozzáférést kapjanak bizonyos adathordozókhoz, iratokhoz.
Szintén hangsúlyos eleme a javaslatnak, hogy ezentúl a közbeszerzési törvényben a közbeszerzési ajánlatkérők között a vagyonkezelő alapítványokat konkrétan is nevesíteni kell, de a közérdekű alapítványok által működtetett szervezetek, így a közalapítványi egyetemek kuratóriumaira is széles körű összeférhetetlenségi szabályt állapítottak meg, amely az európai uniós összeférhetetlenségi szabályok mintáját követi. A szabályok értelmében összeférhetetlen az,
aki a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem, vagy csak korlátozottan képes, köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó, vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet.
A javaslat rögzíti azt is, hogy akivel szemben összeférhetetlenség vagy annak a kockázata vagy látszata fennáll, köteles azt a döntéshozatalt megelőzően írásban – vagy előre nem látható körülmények esetén jegyzőkönyvbe rögzítetten szóban – haladéktalanul bejelenteni.
Nem nagy újdonság a jogszabály-módosítás
Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós források felhasználásáért felelős miniszter vasárnap jelezte, hogy a kormány hétfőn benyújtja a jogszabály-módosítások első csomagját. Akkor úgy fogalmazott, hogy a módosítások összességében nem jelentenek nagy újdonságot, de a bizottság értékelése szerint nagyobb garanciát jelentenek az átláthatóság érdekében. A tárcavezető tájékoztatott arról is, hogy a második csomag – amelyben egy új törvény is lesz a Közbeszerzési Integritási Hatóságról – várhatóan pénteken kerül az Országgyűlés elé.
Forrás: Index; Fotó: Európai Parlament
