Pesti Srácok

Könyvet írtak Olaf Scholz botrányáról

Könyvet írtak Olaf Scholz botrányáról

Az Olaf Scholz kancellárt is érintő pénzügyi botrány újra napirendre került, miután a héten megjelent egy, a témát feszegető könyv. Az ellenzéki politikusok megkérdőjelezték a kancellár szavahihetőségét. Közvélemény-kutatások szerint a válaszadók 70 százaléka nem hisz a kormányfőnek az ügyben.

Egy órán át vitáztak a héten a képviselők a Bundestagban az Olaf Scholz német kancellárt is érintő hamburgi M. M. Warburg magánbank 2016-os cum-ex tranzakciós botrányával kapcsolatban. A parlamenti vitát a CDU/CSU (Kereszténydemokrata Unió és Bajor Keresztényszociális Unió) és az AfD (Alternatíva Németországért) kezdeményezte egy, a héten megjelent könyv kapcsán, amely rávilágít a jelenlegi kancellár „különös memóriahiányára” a korrupciós ügyben. A képviselők megkérdőjelezték a kancellár szavahihetőségét és a botrány tisztázására szólították fel – írja a Magyar Nemzet.

Az ügyészség az elmúlt években az úgynevezett cum-ex (jogtalan osztalékadó-visszatérítés) ügyletekkel összefüggő nemzetközi csalássorozat németországi szálait kezdte el vizsgálni. Scholz kancellárt pedig azzal gyanúsították meg, hogy Hamburg polgármestereként (2011–2018) befolyásolta az adóhatóságot, így a hivatal lemondott a Warburg bank által a cum-ex-ügyletekkel kicsalt, jogtalan adó-visszatérítés befizetéséről. A kancellárt hivatalosan adócsalásban való közreműködéssel és hamis tanúzással vádolták meg, miszerint a 2016-os cselekményével hozzájárult ahhoz, hogy a Warburg banknak nem kellett visszafizetnie 47 millió euró (14 milliárd forint) adót, jóllehet azt jogosulatlanul kapták meg a cum-ex-ügyletek révén.

A német kormányfő a korrupciós ügy kapcsán többször is kínos helyzetbe került, egyrészt a vizsgálóbizottsági meghallgatások előtt elérhetetlenné vált naptári bejegyzések és e-mail-üzenetek, másrészt az „emlékezetkiesései” miatt. Scholz ugyan elismerte, hogy találkozott a bank tulajdonosaival, de arra már nem, hogy pontosan miről is beszélgettek. Később pedig csak azokra a részletekre emlékezett, amelyeket más tanúk, kézzelfogható bizonyítékok alapján vallomásba foglaltak.

PestiSracok facebook image

Oliver Schröm és Oliver Hollenstein kedden megjelent könyve, amely A Scholz-akták: a kancellár, a pénz és a hatalom címet viseli, a cum-ex-botránnyal és mások mellett Olaf Scholz szerepével foglalkozik. A könyv alapvetően arra a két kérdésre keresi a választ, hogy hamburgi polgármestersége idején Olaf Scholz kampányolt-e a bankért, hogy annak tulajdonosai mentesüljenek az adó-visszafizetés alól, illetve a jelenlegi kancellár szándékosan vezette-e félre a parlamentet és a közvéleményt az ügyben betöltött szerepével kapcsolatban az elmúlt években.

A parlamenti vita során a kormánypártok azzal vádolták az ellenzéket, hogy „kirakatvitát folytatnak”, és nem foglalkoznak az ország valós kihívásaival. Hozzátették, hogy az ügyben felállított két vizsgálóbizottság eddig semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott a kancellár politikai befolyásolását illetően. A vitán Olaf Scholz nem vett részt.

– mondta Matthias Middelberg, a CDU-frakció belügyi szakértője. A témában készült reprezentatív felmérések azt mutatják, hogy a válaszadók mintegy 70 százaléka kételkedik a kancellár „emlékezetkiesésében”.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Twitter

Ajánljuk még

Hová tűnt a galambászok pénze? – Nyomozás és botrányok sora a sportszövetségnél

Exkluzív 2023 október 27.
Áll a bál a Magyar Postagalamb Sportszövetségnél, miután kiderült, hogy hosszú időn szórhatta el indok nélkül a szövetség pénzét, sok esetben saját családtagjait is haveri körét hizlalva az előző elnökség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A zűrös pénzügyek miatt több feljelentés történt a közelmúltban, az elnöknek mégis kemény harcokat kell vívnia az elnökségben egyelőre többségben lévő régi garnitúrával. Azokkal, akik a birtokunkba került számlák alapján rendkívül jól jártak a korábbi időszakban. Többek között közpénzmilliók landoltak Lajosmizse milliárdos vállalkozójánál, a Magyar Postagalamb Szövetség elnökségi tagjánál, de a nemzetközi szövetség elnöke párjánál – aki mellesleg a sárospataki egyetem augusztusban bukott rektora – és annak lányánál is. A konferencia összköltségének pedig a negyedét logóhasználatért fizették ki a nemzetközi szövetségnek. Mindez akkor történik, amikor Magyarország a 2026-es postagalamb-olimpia megrendezésének fő esélyese.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.