Pesti Srácok

Könyvet írtak Olaf Scholz botrányáról

Könyvet írtak Olaf Scholz botrányáról

Az Olaf Scholz kancellárt is érintő pénzügyi botrány újra napirendre került, miután a héten megjelent egy, a témát feszegető könyv. Az ellenzéki politikusok megkérdőjelezték a kancellár szavahihetőségét. Közvélemény-kutatások szerint a válaszadók 70 százaléka nem hisz a kormányfőnek az ügyben.

Egy órán át vitáztak a héten a képviselők a Bundestagban az Olaf Scholz német kancellárt is érintő hamburgi M. M. Warburg magánbank 2016-os cum-ex tranzakciós botrányával kapcsolatban. A parlamenti vitát a CDU/CSU (Kereszténydemokrata Unió és Bajor Keresztényszociális Unió) és az AfD (Alternatíva Németországért) kezdeményezte egy, a héten megjelent könyv kapcsán, amely rávilágít a jelenlegi kancellár „különös memóriahiányára” a korrupciós ügyben. A képviselők megkérdőjelezték a kancellár szavahihetőségét és a botrány tisztázására szólították fel – írja a Magyar Nemzet.

Az ügyészség az elmúlt években az úgynevezett cum-ex (jogtalan osztalékadó-visszatérítés) ügyletekkel összefüggő nemzetközi csalássorozat németországi szálait kezdte el vizsgálni. Scholz kancellárt pedig azzal gyanúsították meg, hogy Hamburg polgármestereként (2011–2018) befolyásolta az adóhatóságot, így a hivatal lemondott a Warburg bank által a cum-ex-ügyletekkel kicsalt, jogtalan adó-visszatérítés befizetéséről. A kancellárt hivatalosan adócsalásban való közreműködéssel és hamis tanúzással vádolták meg, miszerint a 2016-os cselekményével hozzájárult ahhoz, hogy a Warburg banknak nem kellett visszafizetnie 47 millió euró (14 milliárd forint) adót, jóllehet azt jogosulatlanul kapták meg a cum-ex-ügyletek révén.

A német kormányfő a korrupciós ügy kapcsán többször is kínos helyzetbe került, egyrészt a vizsgálóbizottsági meghallgatások előtt elérhetetlenné vált naptári bejegyzések és e-mail-üzenetek, másrészt az „emlékezetkiesései” miatt. Scholz ugyan elismerte, hogy találkozott a bank tulajdonosaival, de arra már nem, hogy pontosan miről is beszélgettek. Később pedig csak azokra a részletekre emlékezett, amelyeket más tanúk, kézzelfogható bizonyítékok alapján vallomásba foglaltak.

PestiSracok facebook image

Oliver Schröm és Oliver Hollenstein kedden megjelent könyve, amely A Scholz-akták: a kancellár, a pénz és a hatalom címet viseli, a cum-ex-botránnyal és mások mellett Olaf Scholz szerepével foglalkozik. A könyv alapvetően arra a két kérdésre keresi a választ, hogy hamburgi polgármestersége idején Olaf Scholz kampányolt-e a bankért, hogy annak tulajdonosai mentesüljenek az adó-visszafizetés alól, illetve a jelenlegi kancellár szándékosan vezette-e félre a parlamentet és a közvéleményt az ügyben betöltött szerepével kapcsolatban az elmúlt években.

A parlamenti vita során a kormánypártok azzal vádolták az ellenzéket, hogy „kirakatvitát folytatnak”, és nem foglalkoznak az ország valós kihívásaival. Hozzátették, hogy az ügyben felállított két vizsgálóbizottság eddig semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott a kancellár politikai befolyásolását illetően. A vitán Olaf Scholz nem vett részt.

– mondta Matthias Middelberg, a CDU-frakció belügyi szakértője. A témában készült reprezentatív felmérések azt mutatják, hogy a válaszadók mintegy 70 százaléka kételkedik a kancellár „emlékezetkiesésében”.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Twitter

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

Bogár László a PS-nek: Túltenyésztett az emberiség, a legtöbbünktől már szabadulna a háttérhatalom - Ferkó Dániel kérdez (Videó)

Magyar ugar 2022 október 26.
2022 drámai év lesz – mondta még január elején Bogár László. Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ki fog törni egy kegyetlen háború, ugyanakkor a mélyben zajló tektonikus mozgásokból következtetni lehetett arra, hogy kipattan a konfliktus. A világ forrong, narratívák világháborúja zajlik. A cél a fehér ember kultúrájának felszámolása. Bogár szerint azonban ennél sajnos többről is van szó; sarkos véleményt megosztva úgy fogalmazott, a világ „nemlétező” urai túltenyésztették az emberiséget, hogy mint munkaerőállatokat kihasználhassák. Mára viszont túl sokan lettünk, a technológia nagyon fejlett, nincs ránk szükség, a háttérhatalom szabadulna legtöbbünktől. A beszélgetésből az is kiderül, hogy mit jelent a proliferálás, valamint az is, hogy bár nagyon szép lenne, hogy 8 milliárd ember nyugodtan, békében éljen egymás mellett, mégis úgy tűnik, hogy a világot irányító erőknek nem ez a célja.