A CIA regénye – Rövid összefoglaló a dollárbaloldal működéséről
Egyszer, amikor a CIA számára kellemetlenné vált, hogy az amerikai adófizetők pénzét nyíltan tolják bele független államok irányításának kísérletébe, létrehozták a National Endowment for Democracyt, röviden a NED-et. A NED célja az, hogy civil szervezetként támogassa azokat a politikai erőket, akiket az amerikai külügyminisztérium szívesen látna más országok vezetői székében. Hazánkban is próbálkoztak, de itt finoman is ráfizettek a kísérletre. Lássuk, hogyan is működik ez a rendkívül független szervezet.
A NED lényegében a CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön – nyilvános közléseket idézve így írta le tömören a National Endowment for Democracy, vagyis a NED szerepét, létezésének célját az a nemzetbiztonsági dokumentum, amelyet a minap hozott nyilvánosságra a magyar parlament szakbizottsága az úgynevezett guruló dollárok-botrányban. A hazai titkosszolgálat amiatt kezdett vizsgálódásba, mert az idei választási kampány időszakában a baloldal milliárdos támogatást kapott a tengerentúlról. A közzétett adatokból most kiderült, hogy a Márki-Zay Péter által korábban beismert 1,8 milliárd forinton felül az ellenzékhez további mintegy 1,2 milliárd forint érkezett az Egyesült Államokból – emlékeztet az Origo.
Utóbbi összegből több mint egymilliárd forint a DK közeli Ezalényeg.hu kiadójánál, az Oraculum 2020. Kft.-nél kötött ki, közel 150 millió a Bajnai Gordon-féle DatAdat cégcsoporthoz került, hárommillió forint pedig a Gemius Hungary Kft.-hez vándorolt. A pénz útját Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadója, Korányi Dávid egyengette az általa vezette Action for Democracy nevű szervezeten keresztül. És itt jön a képbe a NED. A magyar szolgálatok ugyanis megvizsgálták az Action for Democracy kapcsolati hálóját, és feltárták, hogy Korányi szervezete kapcsolatba hozható a National Endowment for Democracyval.
Az Origo sajtókutatásba kezdett, a rendszerváltozástól indulva áttekintve a magyar média idevágó fontosabb közléseit. A beszámolókat, az elemzéseket átböngészve meglepő következtetések vonhatók le. Először is az, hogy a magyar baloldal – különösen az utóbbi években – bátran számíthatott a National Endowment for Democracyre. Arra a tengerentúli alapítványra, amely – a sajtóállítások szerint – amerikai állami pénzt is felhasznál. A portál szerint érdemes például kiemelni azt a hírlapi közlést, amely szerint 2011-ben a NED élesen bírálta a médiatörvényt. Beszédes, hogy a magyar jogszabályt Soros György szervezetével, a Nyílt Társadalom Alapítványokkal együtt kritizálta a NED egy washingtoni konferencián.
A sajtószabadságnál maradva érdemes felidézni a Heti Válasz egy 2017-es írását is, amely azt firtatta, hogy a magyarországi sajtóállapotokat oly vehemensen bíráló Freedom House-t az amerikai költségvetési támogatásból létrejött NED finanszírozza. A cikk szerint a Freedom House az amerikai alapítványtól kapja pénzének nagy részét. Ennek mentén az írás kitér rá, hogy számos szervezet kulturális, civil vagy emberi jogi tevékenység leple alatt képvisel ideológiai, politikai, esetleg üzleti szempontokat. Arról pedig a Magyar Nemzet írt az évtized közepén, hogy Halmai Gábor, aki korábban az MSZP és az SZDSZ alkotmánybíró-jelöltje, továbbá a Soros-alapítvány kuratóriumának elnöke is volt, egy, a NED által szervezett amerikai konferencián sajnálkozott azon, hogy az Európai Unió nem büntette meg jobban Magyarországot a kétharmados parlamenti felhatalmazással bíró kormány alkotmányos változtatásai miatt.
A National Endowment for Democracy Magyarországon is aktivizálta magát. Míg a sajtóbeszámolók kezdetben például arról szóltak, hogy az amerikai szervezet a '90-es évek elején magyar ügyvédeknek szervezett nemzetközi találkozót, addig 2018-ban a baloldali Átlátszó.hu már azt adta közre: a NED támogatásából angol nyelvű médiafelületet alakítottak ki a visegrádi országok tényfeltáró újságíróinak. Magyar partnere ebben – hogy, hogy nem – az Átlátszó mellett az Index volt.
A világhálón fellelhető információk szerint egyébként a NED az utóbbi időszakban legalább egy tucat alkalommal küldött támogatást Magyarországra különböző projektekhez. Több alkalommal az itteni és a térségbeli dezinformáció elleni küzdelemre szánt pénzt az amerikai alapítvány, de juttatott forrást a civil társadalom erősítésére, az információszabadság elősegítésére, a roma politikai aktivizmus támogatására, ahogy a kínai befolyás vizsgálatára is. Külön kiemelendő, hogy a Krekó Péter vezette Political Capital 85 ezer dolláros támogatást kapott 2019-ben a rosszindulatú külföldi befolyás feltérképezésére, a szintén a hazai baloldalhoz sorolható K-Monitornak pedig 78 ezer dollárt jutott az önkormányzati elszámoltathatóság előmozdításáért.
Az elmúlt évtizedekben a honi sajtó többször is foglalkozott a NED nemzetközi ténykedésével. A médiaközlések között ez ügyben első helyen a Magyar Demokrata 2017-es írását érdemes megemlíteni. Ebben egyebek mellett az szerepel, hogy „(...) Soros szorosan együttműködött a CIA-val és a CIA által irányított nem kormányzati szervezetekkel, mint a National Endowment for Democracy-val (Nemzeti Demokrácia Alapítvány), hogy kormányokat döntsenek meg, amelyek nem akarnak Washington kedve szerint politizálni”. Citálható még az az Új Világban 1993-ban megjelent angol nyelvű cikk is, amely a Clinton-adminisztráció világpolitikai törekvéseit elemezve megemlíti, hogy sokaknak ismerős lehet a NED azon tevékenysége, amely során „demokráciaépítés” címszó alatt idéznek elő politikai destabilizációt.
Az elméleti állítások mellett sorjáztak a gyakorlatról szóló híradások is. A Demokrata 2012 novemberében például arról írt, hogy a NED félmillió dollárral támogatta az Otpor (Ellenállás) nevű diákmozgalmat, amely tüntetéseket szervezett Slobodan Milošević szerb elnök ellen. A cikkből kiderül az is, hogy a NED részt vett a 2003 novemberében lezajlott grúziai „rózsás forradalomban” is: az amerikaiak támogatásának elsődleges célja volt, hogy Grúziát a Nyugat felé fordítsák, egyúttal ellehetetlenítsék a Moszkvával való kapcsolatát.
A Valóság című folyóirat olvasói 2015-ben már arról szerezhettek tudomást, hogy a NED az arab-muszlim civilizációs szférába is megpróbált beférkőzni, mint összehangoló szervezet. A 168 Óra két évvel később a botswanai belügyekről cikkezett; a helyi afrikai politikai rivalizálás elemzése is oda futott ki, hogy az egyik párt az Egyesült Államokból, jelesül az állami költségvetésből is gazdálkodó National Endowment for Democracy alapítványtól kapott komoly támogatást. De foglalkozott a magyar sajtó azzal is, hogy a NED miként vett részt a latin-amerikai választási rendszerek fejlesztésében, és azzal, hogy az alapítvány mennyivel dotálta a Kína ellen nemzetközi fellépést sürgető Ujgur Világkongresszust.
Ezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy egy, szinte a világ minden pontján megjelenő és aktívan tevékenykedő, a titkosszolgálathoz is kapcsolattal bíró amerikai szervezet neve merült fel a magyar baloldal milliárdokat mozgató finanszírozási botrányában.
