Petíciókban követelik vissza a British Museumtól a Rosetta-követ egyiptomiak ezrei
Két petícióban egyiptomiak ezrei követelik vissza a londoni British Museumtól a híres Rosetta-követ, amelynek kulcsszerepe volt az egyiptomi hieroglifák megfejtésében, aminek most van a 200. évfordulója.
A Rosetta-követ a Nílus deltavidékén, Rosetta városában 1799-ben felfedezték fel francia tudósok, miután Bonaparte Napóleon hadserege megszállta Egyiptomot. Amikor a brit csapatok legyőzték a franciákat Egyiptomban, az 1801-ben megkötött kapitulációs egyezmény értelmében a Rosetta-kő a britekhez került, és azóta is a British Museumban őrzik. A múzeum idén ünnepli a hieroglifák megfejtésének 200. évfordulóját, de ez alkalomból két egyiptomi petíció is szorgalmazza a műkincs hazatérését.
A British Museum birtokában lévő kő az Egyiptom elleni nyugati kulturális erőszak szimbóluma
– hangsúlyozta Monica Hanna, az Arab Tudományos, Technológiai és Tengeri Szállítási Akadémia dékánja, az egyik aláírásgyűjtés szervezője. Hanna petícióját, amely azt állítja, hogy a műkincset törvénytelenül vitték el Egyiptomból, 4200-an írták alá. Zahi Havasz, az Egyiptom ókori műkincseit felügyelő régészeti tanács korábbi vezetője egy hasonló petícióban szintén ezt hangoztatja, és ezt a petíciót már több mint százezren írták alá.
Havasz szerint Egyiptomnak nem volt beleszólása az 1801-es megállapodásba, ám a British Museum ezt cáfolta. A múzeum közleményében azt írta, hogy az 1801-es szerződésen Egyiptom képviselőjének aláírása is szerepel. Az aláírás, amelyre utalnak, egy oszmán admirálisé lehet, aki a britek oldalán harcolt a franciák ellen. Az isztambuli szultán névlegesen Egyiptom uralkodója volt Napóleon inváziójának idején. A múzeum azt is leszögezte, hogy Egyiptom kormánya nem nyújtott be kérelmet a Rosetta-kő visszaszolgáltatására. A Kr.e. 2. században faragott táblán klasszikus hieroglifákkal, egyszerűsített hieroglifákkal, és ógörögül olvasható ugyanaz a szöveg. Ez segített abban, hogy Jean-Francois Champollion francia egyiptológus 1822-ben megfejtse a hieroglifákat.
A múzeum a Hieroglyphs Unlocking Ancient Egypt című kiállítással emlékezik meg Champollion kétszáz évvel ezelőtti tudományos áttöréséről. Az egyiptomi hatóságok az AP megkeresésére nem kommentálták a Rosetta-kővel vagy más, külföldön kiállított egyiptomi műkincsekkel kapcsolatos hivatalos politikát. Havasz és Hanna azt mondta, nem fűznek reményt ahhoz, hogy a kormány biztosítja a műkincs visszatérését.
A Rosetta-kő az egyiptomi identitás ikonja
– hangsúlyozta Havasz. Hozzátette: a média és az értelmiség segítségével akarja megmutatni, hogy a British Museumnak nincs joga hozzá.
Forrás: MTI; Fotó: EPA/TOLGA AKMEN
