Úgy néz ki, hogy végül a svéd legfelsőbb bíróság akadályozta meg Svédország csatlakozását a NATO-hoz
A svéd legfelsőbb bíróság megtagadta Bülent Kenes gülenista török újságíró kiadatását Törökországnak, és ezzel blokkolta Svédország csatlakozását a NATO-hoz. Mint az közismert, a finnek és a svédek tagságára csak akkor bólint rá Erdoğan, ha a két északi állam "befejezi a terroristák támogatását", ami nem mást jelent, mint hogy nem adnak többé politikai menedékjogot a török kormány politikai ellenfeleinek.
A Svédországban menekültstátuszt élvező ellenzéki aktivistát Recep Tayyip Erdoğan török elnök név szerint is megemlítette a "terroristák" kiadatására vonatkozó követelésében, amelynek teljesítését előfeltételként szabta Svédország NATO-csatlakozásának jóváhagyásához. A svéd legfelsőbb bíróság szerint "számos akadálya" van annak, hogy visszaküldjék a Zaman angol nyelvű napilap egykori főszerkesztőjét, akit Törökország azzal vádol, hogy részt vett a Recep Tayyip Erdoğan török elnök megbuktatására irányuló 2016-os puccsban.
A Kenes ellen felhozott vádak Svédországban nem számítanak bűncselekménynek, ami az ügy politikai jellegével és az újságírónak megadott menekültstátusszal együtt lehetetlenné teszi a kiadatást
– hangsúlyozta Petter Aspaz bíró.
Az adott személy politikai meggyőződése miatt fennáll az üldöztetés veszélye is. A kiadatásra ezért nem kerülhet sor
– tette hozzá a bíró.
Bülent Kenes, aki jelenleg a Stockholmi Szabadságközpontnál dolgozik – egy olyan szervezetnél, amelyet más száműzetésben élő török disszidensek alapítottak – az AFP-nek elmondta, hogy "örül" a döntésnek, és hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak az Erdoğan vezette rezsim kitalációi. Az 55 éves egykori újságíró szerint az ankarai kormánynak az a kifogása vele szemben, hogy a török kormány által szintén terroristának nyilvánított Fethullah Gülen Egyesült Államokban élő muszlim hitszónok támogatója. Kenes megjegyezte: sajtókarrierje miatt a török elnök évtizedek óta ismeri őt. Az újságíró szerint az elnök személyes gyűlölete is belejátszhatott döntésébe.
Kenes az egyetlen személy, akinek svédországi kiadatását a török elnök név szerint is kérte az Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel tartott novemberi ankarai közös sajtótájékoztatón. Ankara jelezte: csak akkor ad zöld jelzést a svéd és a finn NATO-csatlakozás előtt, ha a két ország felhagy a "terroristák" támogatásával, és kiadja a török kormány által megnevezett ellenzéki személyeket és kurd menekülteket. Törökország először 33, majd 45, végül 73 személy kiadatását követelte Stockholmtól. Miközben Ankara blokkolja Svédország NATO csatlakozási folyamatát a kiadatások megtagadása miatt, Stockholm többször felhívta a török kormány figyelmét a svéd igazságszolgáltatás függetlenségre, valamint arra a tényre, hogy a kiadatással kapcsolatban a végső szó Svédországot illeti meg.
Forrás: MTI
