Századvég: az európai polgárok továbbra is aggasztónak tarják az illegális migrációt
Az európai polgárok továbbra is aggasztónak tartják az illegális migrációt – derült ki a Századvég Alapítvány 2022-es Európa Projekt közvélemény-kutatásából, ami az Európai Unió tagországai és az Egyesült Királyság mellett a balkáni régió országaira és Törökországra is kiterjedt.
Az összegzés szerint a kapott válaszokból kiderült, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan 78 százalék aggasztónak tartja az illegális bevándorlók beáramlását, 56 százalék szerint pedig meg kell őrizni Európa keresztény kultúráját és hagyományait. Mint felidézték, a migráció 2022-ben is az egyik legfontosabb és legmegosztóbb közéleti és politikai téma volt "az EU szintjén és a tagállamokban egyaránt". Az Európai Bizottság novemberben akciótervet jelentett be a helyzet kezelésére, azonban a jelenlegi jogalkotási ciklusra előirányzott menekültügyi és migrációs paktum számos tényezőt figyelmen kívül hagy, köztük azt, hogy az európai polgárok többsége szerint az illegális migráció kifejezetten aggodalomra ad okot.
A Századvég a felmérés részleteiről azt közölte, hogy az európaiak 78 százaléka egyértelműen aggasztónak tartja az illegális bevándorlást és az illegális bevándorlók áramlását Európa országaiban. Albánia kivételével (49 százalék) minden országban többségben vannak azok, akik a helyzetet aggasztónak találják, még a hagyományosan migrációpárti, illetve a humanitárius megközelítést előtérbe helyező – svéd (78 százalék), német (75 százalék), francia (73 százalék), holland (68 százalék) – társadalmakban is. Ez a vélekedés az illegális migráció intenzitását tükrözi, hiszen 2016 óta tavaly volt a legmagasabb az illegális határátlépések száma.
A 2022. január és november közötti időszakban az előzetes számítások szerint több mint 308 ezer illegális belépést észleltek az EU külső határain, ami 68 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Továbbra is a nyugat-balkáni útvonal a legaktívabb, ahol az év eleje óta az EU-ba történő összes észlelt illegális beutazás 45 százalékát regisztrálták. Novemberben az uniós tagállamok mintegy 27 ezer illegális határátlépést regisztráltak, 15 százalékkal többet, mint 2021 azonos hónapjában; a térségben regisztrálták a legtöbb átkelést a migrációs válság 2015-ös tetőzése óta.
A nyugat-balkáni útvonalra nehezedő tartós migrációs nyomás annak tulajdonítható, hogy a régióban már jelen lévő migránsok ismételten megpróbálják átlépni a határt, valamint annak, hogy egyes migránsok visszaélnek a régió egyes országainak vízummentességével, hogy megközelítsék az EU külső határait. A nyugat-balkáni útvonalon érkezők főként szírek, afgánok és török állampolgárok voltak. Az EU-ba irányuló migráció második legaktívabb útvonala a Földközi-tenger középső része, ahol az év elejétől az észlelt illegális határátlépések száma 2021-hez képest 49 százalékkal, megközelítőleg 94 ezerre emelkedett. Eközben november végére a kelet-mediterrán útvonal 116 százalékos növekedést regisztrált, mintegy 40 ezer határátlépéssel. A középső mediterrán útvonalon Líbiából és Tunéziából érkezett, Libanonból közvetlenül Olaszországba irányuló migrációs mozgásokat is tapasztaltak.
Tavaly, az első hét hónapban a menedékjog iránti kérelmek száma a 2021-es év hasonló időszakához képest 290 ezerről csaknem 480 ezerre emelkedett. Ehhez képest 2019 azonos időszakában 375 288 volt. A legtöbb kérelmet az afgánok, a szírek és a venezuelaiak nyújtották be – ismertette a Századvég.
A Frontex szerint az európai integrált határigazgatást érintő legfontosabb kockázatok a következők: az EU-ba irányuló illegális migráció a bejáratott útvonalakon, a határokon átnyúló bűnözés és terrorizmus, a migráció politikai nyomásgyakorlás eszközeként való felhasználása, valamint a visszatérési döntések és a tényleges visszatérések közötti növekvő szakadék – 2021-ben a tényleges visszatérések csak 22 százalékát tették ki a határozatoknak.
Európa minden régiójában a lakosság többsége azt vallja, hogy a kontinensnek inkább meg kellene őriznie keresztény kultúráját, hagyományait. A legnagyobb arányban (65 százalék) a volt szocialista országok lakói vélekednek így, de az EU (nyugat-európai) alapítóországaiban élők körében is 54 százalék a keresztény alapok megőrzésének fontosságát hangoztatók aránya.
A Századvég az Európa Projekt-kutatás keretében arra is rákérdezett, hogy a 38 európai országban a polgárok megőriznék-e az európai keresztény kultúrát és hagyományokat, vagy inkább egy világi kultúra felé mozdulnának el. A jelentős muszlim kisebbséggel rendelkező balkáni államok és a részben európai Törökország mellett csak Finnországban, Hollandiában, Írországban és Spanyolországban vannak kisebbségben a keresztény kultúra jelentőségét hangsúlyozók; 29 országban többségben vannak a keresztény kultúra megőrzését szorgalmazók. Figyelemre méltónak nevezték, hogy Franciaországban 52, az Egyesült Királyságban 55, a jellemzően nem vallásos Csehországban 75 százalék ez az arány. A megkérdezettek 57,4 százaléka a keresztény kultúra megőrzésének fontosságát fejezte ki, míg a válaszadók harmada (33,4 százaléka) mozdítaná Európát szekuláris irányba. Az említett válaszarányok lényegében megfelelnek a 2019–2021. évi lekérdezésben kapott eredménynek. Amennyiben csupán az EU 27 és az Egyesült Királyság eredményeit vesszük figyelembe, ez az arány 2022-ben 56 százalék, a szekularizációt támogatók aránya pedig 34 százalék.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/ANSA/Donato Fasano
