Pesti Srácok

Az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordult a Budapesten megjelent Antifák miatt ifj. Tényi István

Az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordult a Budapesten megjelent Antifák miatt ifj. Tényi István

Közérdekű bejelentést tett az Alkotmányvédelmi Hivatalnál ifj. Tényi István a PestiSrácok.hu cikke alapján, amelyben beszámoltunk róla, hogy öt-hat embert is agyba-főbe vertek magyar és külföldi antifasiszták a hétvégén Budapesten. A szélsőbalos csoportosulás a Mérce, valamint a Jámbor Andráshoz köthető Szikra Mozgalom szervezésében gyűlhetett össze, válaszul a kitörés évfordulóján, a radikális jobboldal által megtartott Becsület Napja rendezvényre, illetve Kitörés-túrára. Tényi most azt kéri az Alkotmányvédelmi Hivataltól, hogy indítsanak átfogó vizsgálatot, hogy a sajtóanyagban szereplő személy/személyek, illetve szervezetek jelentenek-e kockázatot Magyarország politikai, pénzügyi, gazdasági rendszerére.

Ifj. Tényi István a bejelentésben megjegyzi, hogy az antifa mozgalom nevéhez számos erőszakos megmozdulás fűződik több országban is. Bár önmagukról azt állítják, hogy a jobboldali szélsőségesek ellen harcolnak, volt már rá példa, hogy rendőrökre, vagy újságírókra támadtak, mint ahogy azt annak idején az Egyesült Államokban, a Charlottesville-i zavargások alkalmával is megtették. Németországban ennél már nagyobb erőszakos megmozdulások is előfordultak az antifák részéről: 2015 januárjában 600 emberük rohamozta meg Lipcse központját, megtámadták a helyi önkormányzat épületeit, boltok ablakait törték be, rendőrségi járműveket tettek tönkre, és antifasiszta szlogeneket pingáltak fel a falakra mindenfelé. Érdekes módon a magukat antifasisztákként definiálók a boltok ablakainak betörésével éppenséggel a '30-as évek Németországát, és annak szélsőjobboldali őrületét idézték fel.

Tényi megjegyzi továbbá, hogy eddig ugyan hazánkban nem tapasztaltunk az amerikai, vagy a német példákhoz hasonló brutális szélsőbalos akciókat, de épp elég idő telt el a rendszerváltás óta, hogy a mozgalom sok olyan fiatalt találjon magának Magyarországon is, akiknek nincs semmilyen közvetlen tapasztalata a (mindig tragédiába vezető) "nagy eszme" félresikerült megvalósításával. A sajtóban megjelent információk arra engednek következtetni – írja Tényi –, hogy külföldi országhoz kötődő rendszerek és szervezetek próbálnak beavatkozni Magyarország politikai, pénzügyi, gazdasági rendszerébe. Ezen befolyásolási törekvések felderítése, akadályozása, a módszerek megismerése a titkosszolgálatok (Alkotmányvédelmi Hivatal, Információs Hivatal) feladata. Tényi ezért azt kéri, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal indítson átfogó vizsgálatot, hogy a sajtóanyagban szereplő személy/személyek, illetve szervezetek jelentenek-e kockázatot Magyarország politikai, pénzügyi, gazdasági rendszerére.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.