Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

A németek továbbra sem adták fel a küzdelmet, hogy végképp kicsinálják a katolikus egyházat – Megszavazták a meleg párok megáldását

PPestiSrácok.hu Forró drót 2023. március 10. 19:02
A németek továbbra sem adták fel a küzdelmet, hogy végképp kicsinálják a katolikus egyházat – Megszavazták a meleg párok megáldását

A német katolikus egyház megújításán dolgozó – püspökökből és a katolikus közösség világi képviselőiből álló – testület megszavazta pénteken, hogy 2026 márciusától be kellene vezetni, hogy az azonos nemű párok is kaphassanak hivatalos egyházi áldást Németországban.

A gyűlés 202 résztvevője közül 176-an szavaztak az újítás mellett, 14-en pedig ellene. Tizenketten tartózkodtak a voksolásnál. A szavazás érvényességéhez szükség volt a részt vevő 67 püspök legalább kétharmadának támogatására, amely meg is valósult a dpa német hírügynökség jelentése szerint. Németországban 2019-ben indult kezdeményezés arra, hogy reformokat dolgozzanak ki a katolikus egyház megújítására. A reformfolyamat egyik fontos pontja a homoszexuális párok megáldásának engedélyezése, amelynek bevezetését a testület a pénteki szavazás nyomán javasolni fogja a német katolikus egyháznak. Az elképzelés szerint a következő három évben a püspökök részvételével kidolgoznák az áldást lehetővé tevő liturgiát.

Az elfogadott ajánlás szembemegy a Vatikán teológiai kérdésekben illetékes Hittani Kongregációjának két évvel ezelőtti állásfoglalásával, amelyben egyértelműen nemet mondtak a kapcsolatban élő azonos neműek esetleges megáldására. Németországban sok helyen már ma is kaphatnak papi áldást a kapcsolatban élő azonos nemű párok, ennek gyakorlata azonban afféle "szürkezónában" működik. Az egyházon belül többen szorgalmazzák, hogy ezeknek a ceremóniája ne titkos találkozókon történjen, hanem kerülhessenek be hivatalosan is a templomok falai közé, és az ebben részt vevő papoknak a jövőben ne kelljen tartaniuk esetleges szankcióktól.

A pénteki voksoláson ugyanakkor több püspök is a reform ellen szavazott. Gregor Maria Hanke eichstatti püspök arra figyelmeztetett, hogy az ügy olyasfajta zavart idézhet elő az egyházon belül, mint amelyet az anglikán egyház él át jelenleg.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Felipe Trueba

Kapcsolódó témák
németország egyházi áldás lmbtq-lobbi melegházasság
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.