Napokon belül eldőlhet a Déli Körvasút sorsa
Sajtóértesülések szerint a bíróság jövő kedden dönthet a Déli Körvasút-beruházás környezetvédelmi engedélyének ügyében. Az engedély visszavonása esetén kétséges az elővárosi közlekedés fejlesztésével járó projekt megvalósulása, ellenkező esetben azonban akár 2027-ben elkészülhet a közel ezermilliárd forintos óriásprojekt.
A fővárosi, az újbudai és a ferencvárosi önkormányzat civil szervezetekkel közösen kezdeményezte a projekt környezetvédelmi engedélyének visszavonását arra hivatkozva, hogy a főváros lakott területe "nem terhelhető tranzit vasúti teherforgalommal, ezért azt ki kell tiltani, és alternatív útvonalat kell biztosítani" – írta a Világgazdaság. A felperesek szorgalmazták Lázár János építési és közlekedési miniszternél, hogy a kormány vállaljon kötelezettséget a V0-s vasútvonal megvalósítására, vagyis, hogy lényegében ne a Déli Körvasutat építse meg, hanem a vasúti körgyűrűt. A lapnak nyilatkozó Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár rámutatott, hogy a két projekt nem konkurense egymásnak, hanem kiegészíti egymást.
A V0-s a következő évtizedek egyik legfontosabb kötöttpályás projektje, ami hosszú távon meghatározza Magyarország logisztikai ágazatának alakulását, ugyanakkor nemzetközi szempontból is komoly súlya van. Ha elkészül, átveszi a Déli Körvasútra terhelődő teherforgalom döntő részét, így a Déli Körvasút személyszállítási fókuszúvá válhat. Ez azért is lényeges, mert így a Déli Körvasutat még használó teherforgalom nappal tud majd közlekedni az éjjeli órák helyett
– fogalmazott.
A kormány prioritásként kezeli a fővárosi agglomeráció és Budapest centruma közötti közlekedési kapcsolat javítását, és a Déli Körvasút megépítése naponta több mint kétmillió ember életét könnyítené meg
– mondta Nagy Bálint. A hazai és uniós forrásból megvalósuló projektnek nemzetstratégiai jelentősége van, és egybevág az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közlekedéspolitikai célkiűzésével, hogy segítse a mobilizációt és gazdaság teljesítményét, továbbá a fenntarthatóságot azzal, hogy alternatívát kínálhat az autóhasználattal szemben.
Az öt ütemben megvalósuló projekt összköltsége 900–1000 milliárd forint, és minden eleméhez uniós támogatásra van szükség
– nyilatkozta a lapnak Kikina Artúr, az ÉKM vasúti beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkára. Az első elem, az Összekötő vasúti híd átépítése tavaly szeptemberre már megtörtént 50 milliárd forintból. A Budapestet elkerülő V0-s vasúti körgyűrű megépítésével ide terelődhet át az Összekötő vasúti híd teherforgalma. Elmondta: jelenleg is tart a 440 milliárd forintos második ütem előkészítése, a Ferencváros és Kelenföld közötti vasúti pálya bővítése, amely révén a jelenlegi 18 vonat helyett a csúcsórában 32-t lehet majd mindkét irányba indítani.
A projektről az Európai Bizottság is szuperlatívuszokban nyilatkozott
– jegyezte meg.
A második ütemben a Gubacsi híd utáni pályaszakaszokat helyenként három, máshol négy vágányra bővítenék, új megálló létesülne a Közvágóhídnál és a Nádorkertnél – az előbbi révén a Nemzeti Színház és környéke, az utóbbi révén a Mol Campus és az Infopark megközelíthetősége javulna –, és jelentős forrásokat fordítanak a korszerű rezgés- és zajvédelemre. A harmadik ütemben, 120 milliárd forintos beruházással a ferencvárosi pályaudvar Duna felőli végén vasúti híd keresztezné a pályaudvar sínjeit, a Népligetnél pedig kialakítanának egy új vasúti megállóhelyet. A negyedik ütem keretében ezeken a területeken környezetrendezésre mintegy 20 milliárd forintot fordítanak. A projekt ötödik elemként a Kelenföld és Törökbálint közötti szűk vasúti keresztmetszetet kell feloldani, és erről a vonalszakaszról lehet majd csatlakozni a Budapest és Varsó közötti gyorsvasútra – írta a Világgazdaság.
Forrás: MTI, Világgazdaság; Fotó: Délikörvasút.hu