Schmidt Mária: nagyon úgy tűnik, hogy az USA Európában már sehol nem tűri a semlegességet
Nagyon úgy tűnik, hogy az USA Európában már sehol nem tűri a semlegességet - állapítja meg Schmidt Mária legújabb, a Látószög blogon megjelent elemzésében. A Terror Háza Múzeum főigazgatója az egyre inkább elhidegülő amerikai-kínai kapcsolatok történeti hátterét bemutatva Tajvan szerepét is bemutatja a világpolitikai folyamatok változásában.
Az egyre inkább elhidegülő amerikai-kínai kapcsolatokat elemezte legújabb blogbejegyzésében Schmidt Mária, külön vizsgálva az amerikai külpolitikát Tajvan, Kína és Oroszország összefüggésében. A Terror Háza Múzeum főigazgatója elemzésében többek között arról ír, „2022-ben az orosz–ukrán háború kitörésekor az USA nyíltan meghirdette, hogy térdre akarja kényszeríteni az orosz gazdaságot, el akarja távolítani Putyin elnököt a hatalomból, hogy egy Jelcinhez hasonló, nyugatbarát bábelnököt állíthasson a helyére és kliensállammá változtathassa Oroszországot”. Bár ez valójában az amerikaiaknak sem érdeke, „a globális dél a nyugatiak oroszellenes koalícióját az egykori gyarmatosítókkal azonosítja”. Megítélésük szerint
ha Putyint sikerül megpuccsolniuk, azonnal ráfordulnak Hszi Csin-ping, illetve Noranda Modi eltávolítására, a kínai és az indiai rendszerváltásokra. India esetében a jelszót maga Soros György adta ki, amikor kijelentette, hogy India ugyan demokrácia, Narendra Modi azonban nem demokrata, ezért el kell mozdítani, amin az amerikai NGO-k, és a Soros-hálózat ezerrel dolgozik is. Hasonlóan ahhoz, ahogy Hongkong, Tajvan és az ujgur kérdés folyamatos élezésével és napirenden tartásával Kínát igyekeznek nyomás alatt tartani és destabilizálni. Napirenden van Netanjahu izraeli miniszterelnök megpuccsolása is. Közben több mint egy éve folyik az orosz–ukrán háború, ami mára elhúzódó gazdasági- és anyagháborúvá is vált, és még nem látszik a vége. Az amerikai RAND elemző intézet 2022 végi jelentése szerint egy hosszú kimerítő háború csak Ukrajna semlegessé válása esetén lenne elkerülhető.
Schmidt Mária úgy véli,
nagyon úgy tűnik, hogy az USA Európában már sehol nem tűri a semlegességet. Az évtizedeken keresztül semleges Finnországot benyomták a NATO-ba, és folyamatban van Svédország felvétele is. Amerika nyomás alá helyezte Svájcot és Ausztriát is, hogy adják fel semlegességüket. Ez év márciusában a NATO bejelentette, hogy Ukrajna NATO-tagsága nem képezheti alku tárgyát. Tette ezt annak ellenére, hogy saját szigorúan titkos elemzéseik szerint ezt a háborút az ukránok nem nyerhetik meg, további véráldozatuk a NATO-tagság megszerzése érdekében nehezen indokolható. A NATO élén álló, de leköszöntét már bejelentő norvég Stoltenberg április közepén újra megerősítette, hogy Ukrajna NATO tagsága nem képezi vita tárgyát (pedig Magyarország nagyon is vitatja). Mindeközben a kínai–amerikai viszony hidegből fagyosra váltott. Folyik az amerikai közvélemény Kína elleni hergelése és meggyőzése a konfrontáció szükségességéről.
Az elemzés megállapítja, bár az ürügy Tajvan, az indok pedig látszólag a tajvani demokrácia megvédése, a tényleges ok az a kihívás,
amelyet Kína az USA hegemóniája számára jelen.
A teljes elemzés a Látószög blogoldalán olvasható.
Forrás: Látószög; fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu