Pesti Srácok

A kis mennyiségű kábítószer birtoklásának és használatának dekriminalizálására törekszik Malajzia

A kis mennyiségű kábítószer birtoklásának és használatának dekriminalizálására törekszik Malajzia

Bár a délkelet-ázsiai régióban Malajzia szigorú büntetéseket szab ki a kábítószer-bűncselekményeket elkövető személyekre, az országban mégis dekriminalizálhatják a kis mennyiségű tiltott kábítószer birtoklását és fogyasztását -írja a Daily Mail cikke alapján a Drogkutató Intézet drogpolitikai igazgatója. Ozsváth Kálmán kiemeli, hogy a törvényjavaslat értelmében azokat, akiknél kis mennyiségű illegális anyagot találnak, nem vonnák büntetőeljárás alá, hanem drogrehabilitációs központokba küldenék kezelésre.

Malajzia törvényt kíván bevezetni a kis mennyiségű tiltott kábítószer birtoklásának és fogyasztásának dekriminalizálására. A maláj belügyminisztérium a tervezetet állítólag azzal indokolja, hogy csökkenteni kell az ország börtöneinek a túlzsúfoltságát. Malajzia az illegális kábítószerek egyik legfontosabb tranzitpontjának számít. 2022-ben közel 30.000 embert tartóztattak le különböző kábítószer-bűncselekmények miatt, akiknek nagy része kábítószerfüggő volt.

A törvényjavaslat értelmében azokat, akiknél kis mennyiségű illegális anyagot találnak, nem vonnák büntetőeljárás alá, hanem drogrehabilitációs központokba küldenék kezelésre. A javaslat szerint azok esetében, akiknél kis mennyiségű kábítószert találnak, akár birtoklásról, akár használatról van szó, nem tekintenék rendszeres kábítószerrel kapcsolatos bűncselekménynek.

Ez a lépés a legutóbbi az Anwar Ibrahim miniszterelnök kormánya által folytatott büntetőjogi reformok sorában, amely idén eltörölte a kötelező halálbüntetést és az életfogytiglani börtönbüntetést.

PestiSracok facebook image

Malajzia sok délkelet-ázsiai szomszédjához hasonlóan szigorú büntetéseket szab ki a kábítószer-bűncselekményekre. A múlt hónapban elfogadott reformok értelmében bár megtartotta a kábítószer-kereskedelemért kiszabható halálbüntetést, de ezentúl nem lesz kötelező, és a bírák dönthetnek arról, hogy kiszabják-e a legsúlyosabb büntetést az elítélt elkövetőkre, vagy sem. Az új törvényről szóló javaslat várhatóan idén júliusban kerül a kabinet elé jóváhagyásra. Ha támogatják, a törvénytervezetet még ebben az évben a parlament elé is beterjesztik. Nagyon fontos kérdés, hogy a külföldi országok kábítószer legalizációs törekvései milyen hatással lesznek az Európai Unióra és benne Magyarországra...

Forrás: Daily Mail, fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.