Pesti Srácok

Így terjeszkedik a magyarellenes dollármédia a külhoni magyarság körében

Így terjeszkedik a magyarellenes dollármédia a külhoni magyarság körében

A konzervatív és szuverenista gondolkodású írástudók hosszú évek óta tapasztalhatják a régi igazságot, amely szerint a sajtószabadság csak azok számára biztosított, akiknek saját sajtójuk van – írja a Tűzfalcsoport legújabb elemzésében. A lap szerint a magyarellenes dollármédia már nemcsak a honi magyarságot próbálja identitásától megfosztani, hanem a határon túl is terjeszkedni próbál. Legutóbb például a Telex főszerkesztője igazolt egy szlovák lapcsaládhoz, hogy az új piacok becsatornázásával foglalkozzon.

A Tűzfalcsoport elemzéséből kiderül: Szlovákiában az állami sajtótámogatás egy része a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) nevű forrásból származik, amelyet a Most–Híd a 2016 és 2020 közötti kormánykoalíciós részvétele során hozott létre. Az alapnál dolgozók között voltak olyan újságírók, akik korábban az Új Szónál vagy a Paraméternél dolgoztak – például az egyik szakmai tanácsnak, amely támogatásokról döntött, Barak Bálint, a Paraméter ügyvezetője is a tagja volt. A furcsa jelenséget 2021-ben Gyimesi György felvidéki magyar parlamenti képviselő „hidas kultúrmaffiaként” jellemezte, igaz, a szlovákiai sajtókorrupciós helyzet – különösen, ha vannak benne balliberális elhajlások – már kevésbé éri el a médiaszabadság helyzete iránt érzékeny nemzetközi jogvédő szervezetek ingerküszöbét.

Szerbiában a Nyílt Társadalom Alapot 1991-ben alapították meg. A belgrádi Média Központ (Medija centar), amit a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) alapított, 2016-os sajtóforrások szerint összesen 5,5 millió dinárt kapott Soros alapjából különböző projektekre. A Vreme hetilap így hárommillió dinárhoz, a Független Elektronikus Média Szövetség (ANEM) pedig 3,9 millió dinárhoz jutott – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

A portál felidézi azt is, hogy a Telex erdélyi „testvérlapjaként” üzemelő liberális Transtelex portál gyakorlatilag az egykori Transindex utódlapja. A Transindexet 1999-es indulásától a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) finanszírozta több mint húsz éven át. Később a finanszírozás változott, a híradások alapján látszólag felfüggesztették. A Telex és a Transtelex intenzív együttműködést folytat, és a Telex pénzügyi igazgatója a Transtelex tulajdonosa. A portál elmúlt közel 25 éves működése egyértelművé teszi, hogy politikailag, szakmailag sohasem volt független, az erdélyi balliberális sajtó elsősorban és alapvetően a finanszírozói érdekeit helyezi előtérbe más egyéb szempontokkal szemben – írják.

PestiSracok facebook image

Az elemzésben emlékeztetnek: ami magát a Telexet illeti, a hírportál szakmai oktatási projektjét az amerikai DRL (Bureau of Democracy, Human Rights and Labor) közel 300 millió forinttal támogatta. Ezt a pénzt a portál saját bevallása szerint nem a Telex működésére fordítják, hanem fiatalok képzésére és a politikailag nyilvánvalóan orientált oktatóközpont beindítására. Amit nem hangsúlyoztak, például az, hogy a DRL az amerikai külügyminisztérium szerve, amely az amerikai adófizetők pénzéből és a washingtoni szövetségi kongresszus támogatása révén működik.

Arról is beszámolnak, hogy Munk Veronika, a Telex alapító főszerkesztője a szlovák (elviekben liberális, de látni fogjuk, hogy azért nyomokban magyarellenes) Denník N napilap egyik igazgatója lesz. Mind a Telex, mind a szlovák lap (Denník N) szereti azt állítani magáról, hogy mikroadományokból tartják fenn magukat. A Telex esetében tudjuk – sőt, az amerikai kampányfinanszírozási botrány óta biztosak vagyunk abban –, hogy a „mikroadományok” története nem igazán fedi a valóságot. A Telex masszívan kap amerikai pénzt, pont úgy, ahogy a hazai baloldal. Sőt, az is tény, hogy épp a Telex Akadémiára adtak pénzt az amerikaiak, amelynek akkoriban Munk Veronika volt a vezetője – olvasható a Tűzfalcsoport elemzésében.

A teljes írás ITT olvasható.

Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.