Pesti Srácok

Így terjeszkedik a magyarellenes dollármédia a külhoni magyarság körében

Így terjeszkedik a magyarellenes dollármédia a külhoni magyarság körében

A konzervatív és szuverenista gondolkodású írástudók hosszú évek óta tapasztalhatják a régi igazságot, amely szerint a sajtószabadság csak azok számára biztosított, akiknek saját sajtójuk van – írja a Tűzfalcsoport legújabb elemzésében. A lap szerint a magyarellenes dollármédia már nemcsak a honi magyarságot próbálja identitásától megfosztani, hanem a határon túl is terjeszkedni próbál. Legutóbb például a Telex főszerkesztője igazolt egy szlovák lapcsaládhoz, hogy az új piacok becsatornázásával foglalkozzon.

A Tűzfalcsoport elemzéséből kiderül: Szlovákiában az állami sajtótámogatás egy része a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) nevű forrásból származik, amelyet a Most–Híd a 2016 és 2020 közötti kormánykoalíciós részvétele során hozott létre. Az alapnál dolgozók között voltak olyan újságírók, akik korábban az Új Szónál vagy a Paraméternél dolgoztak – például az egyik szakmai tanácsnak, amely támogatásokról döntött, Barak Bálint, a Paraméter ügyvezetője is a tagja volt. A furcsa jelenséget 2021-ben Gyimesi György felvidéki magyar parlamenti képviselő „hidas kultúrmaffiaként” jellemezte, igaz, a szlovákiai sajtókorrupciós helyzet – különösen, ha vannak benne balliberális elhajlások – már kevésbé éri el a médiaszabadság helyzete iránt érzékeny nemzetközi jogvédő szervezetek ingerküszöbét.

Szerbiában a Nyílt Társadalom Alapot 1991-ben alapították meg. A belgrádi Média Központ (Medija centar), amit a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) alapított, 2016-os sajtóforrások szerint összesen 5,5 millió dinárt kapott Soros alapjából különböző projektekre. A Vreme hetilap így hárommillió dinárhoz, a Független Elektronikus Média Szövetség (ANEM) pedig 3,9 millió dinárhoz jutott – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

A portál felidézi azt is, hogy a Telex erdélyi „testvérlapjaként” üzemelő liberális Transtelex portál gyakorlatilag az egykori Transindex utódlapja. A Transindexet 1999-es indulásától a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) finanszírozta több mint húsz éven át. Később a finanszírozás változott, a híradások alapján látszólag felfüggesztették. A Telex és a Transtelex intenzív együttműködést folytat, és a Telex pénzügyi igazgatója a Transtelex tulajdonosa. A portál elmúlt közel 25 éves működése egyértelművé teszi, hogy politikailag, szakmailag sohasem volt független, az erdélyi balliberális sajtó elsősorban és alapvetően a finanszírozói érdekeit helyezi előtérbe más egyéb szempontokkal szemben – írják.

PestiSracok facebook image

Az elemzésben emlékeztetnek: ami magát a Telexet illeti, a hírportál szakmai oktatási projektjét az amerikai DRL (Bureau of Democracy, Human Rights and Labor) közel 300 millió forinttal támogatta. Ezt a pénzt a portál saját bevallása szerint nem a Telex működésére fordítják, hanem fiatalok képzésére és a politikailag nyilvánvalóan orientált oktatóközpont beindítására. Amit nem hangsúlyoztak, például az, hogy a DRL az amerikai külügyminisztérium szerve, amely az amerikai adófizetők pénzéből és a washingtoni szövetségi kongresszus támogatása révén működik.

Arról is beszámolnak, hogy Munk Veronika, a Telex alapító főszerkesztője a szlovák (elviekben liberális, de látni fogjuk, hogy azért nyomokban magyarellenes) Denník N napilap egyik igazgatója lesz. Mind a Telex, mind a szlovák lap (Denník N) szereti azt állítani magáról, hogy mikroadományokból tartják fenn magukat. A Telex esetében tudjuk – sőt, az amerikai kampányfinanszírozási botrány óta biztosak vagyunk abban –, hogy a „mikroadományok” története nem igazán fedi a valóságot. A Telex masszívan kap amerikai pénzt, pont úgy, ahogy a hazai baloldal. Sőt, az is tény, hogy épp a Telex Akadémiára adtak pénzt az amerikaiak, amelynek akkoriban Munk Veronika volt a vezetője – olvasható a Tűzfalcsoport elemzésében.

A teljes írás ITT olvasható.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)