Pesti Srácok

Így terjeszkedik a magyarellenes dollármédia a külhoni magyarság körében

Így terjeszkedik a magyarellenes dollármédia a külhoni magyarság körében

A konzervatív és szuverenista gondolkodású írástudók hosszú évek óta tapasztalhatják a régi igazságot, amely szerint a sajtószabadság csak azok számára biztosított, akiknek saját sajtójuk van – írja a Tűzfalcsoport legújabb elemzésében. A lap szerint a magyarellenes dollármédia már nemcsak a honi magyarságot próbálja identitásától megfosztani, hanem a határon túl is terjeszkedni próbál. Legutóbb például a Telex főszerkesztője igazolt egy szlovák lapcsaládhoz, hogy az új piacok becsatornázásával foglalkozzon.

A Tűzfalcsoport elemzéséből kiderül: Szlovákiában az állami sajtótámogatás egy része a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) nevű forrásból származik, amelyet a Most–Híd a 2016 és 2020 közötti kormánykoalíciós részvétele során hozott létre. Az alapnál dolgozók között voltak olyan újságírók, akik korábban az Új Szónál vagy a Paraméternél dolgoztak – például az egyik szakmai tanácsnak, amely támogatásokról döntött, Barak Bálint, a Paraméter ügyvezetője is a tagja volt. A furcsa jelenséget 2021-ben Gyimesi György felvidéki magyar parlamenti képviselő „hidas kultúrmaffiaként” jellemezte, igaz, a szlovákiai sajtókorrupciós helyzet – különösen, ha vannak benne balliberális elhajlások – már kevésbé éri el a médiaszabadság helyzete iránt érzékeny nemzetközi jogvédő szervezetek ingerküszöbét.

Szerbiában a Nyílt Társadalom Alapot 1991-ben alapították meg. A belgrádi Média Központ (Medija centar), amit a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) alapított, 2016-os sajtóforrások szerint összesen 5,5 millió dinárt kapott Soros alapjából különböző projektekre. A Vreme hetilap így hárommillió dinárhoz, a Független Elektronikus Média Szövetség (ANEM) pedig 3,9 millió dinárhoz jutott – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

A portál felidézi azt is, hogy a Telex erdélyi „testvérlapjaként” üzemelő liberális Transtelex portál gyakorlatilag az egykori Transindex utódlapja. A Transindexet 1999-es indulásától a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) finanszírozta több mint húsz éven át. Később a finanszírozás változott, a híradások alapján látszólag felfüggesztették. A Telex és a Transtelex intenzív együttműködést folytat, és a Telex pénzügyi igazgatója a Transtelex tulajdonosa. A portál elmúlt közel 25 éves működése egyértelművé teszi, hogy politikailag, szakmailag sohasem volt független, az erdélyi balliberális sajtó elsősorban és alapvetően a finanszírozói érdekeit helyezi előtérbe más egyéb szempontokkal szemben – írják.

PestiSracok facebook image

Az elemzésben emlékeztetnek: ami magát a Telexet illeti, a hírportál szakmai oktatási projektjét az amerikai DRL (Bureau of Democracy, Human Rights and Labor) közel 300 millió forinttal támogatta. Ezt a pénzt a portál saját bevallása szerint nem a Telex működésére fordítják, hanem fiatalok képzésére és a politikailag nyilvánvalóan orientált oktatóközpont beindítására. Amit nem hangsúlyoztak, például az, hogy a DRL az amerikai külügyminisztérium szerve, amely az amerikai adófizetők pénzéből és a washingtoni szövetségi kongresszus támogatása révén működik.

Arról is beszámolnak, hogy Munk Veronika, a Telex alapító főszerkesztője a szlovák (elviekben liberális, de látni fogjuk, hogy azért nyomokban magyarellenes) Denník N napilap egyik igazgatója lesz. Mind a Telex, mind a szlovák lap (Denník N) szereti azt állítani magáról, hogy mikroadományokból tartják fenn magukat. A Telex esetében tudjuk – sőt, az amerikai kampányfinanszírozási botrány óta biztosak vagyunk abban –, hogy a „mikroadományok” története nem igazán fedi a valóságot. A Telex masszívan kap amerikai pénzt, pont úgy, ahogy a hazai baloldal. Sőt, az is tény, hogy épp a Telex Akadémiára adtak pénzt az amerikaiak, amelynek akkoriban Munk Veronika volt a vezetője – olvasható a Tűzfalcsoport elemzésében.

A teljes írás ITT olvasható.

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!