Pesti Srácok

Négy százalékkal is növekedhet jövőre a GDP

Négy százalékkal is növekedhet jövőre a GDP

A kormány elküldte az Európai Bizottságnak a konvergenciaprogamot, amelyet minden évben szokás szerint április 30-ig kell teljesítene. A dokumentum azért is lényeges, mivel a Pénzügyminisztériumnak a középtávú terveket is be kell mutatnia, hogy pontosan milyen államháztartási és makrogazdasági folyamatokkal tervez a következő években. A dokumentum szerint a magyar gazdaság a veszélyes nemzetközi környezetben is elkerüli a recessziót. 2023 egészében 1,5, jövőre 4 százalékkal növelheti teljesítményét. A szaktárca azzal számol, hogy az infláció csökkenése az év második felében felgyorsul, amely az év végén egy számjegyű, jövőre pedig 6 százalék lehet átlagosan.

A Világgazdaság cikke szerint a konvergenciaprogram emellett támpontot adhat ahhoz is, hogy megtudjuk, milyen feltételek mentén tervezheti meg a PM a 2024-es büdzsét. A most megküldött program szerint az idei 1,5 százalék után jövőre 4 százalékkal bővülhet a GDP. Ez a lendület pedig a következő években is fennmaradhat, a kormány 2025-re és 2026-ra 4,3–4,5 százalékos növekedést valószínűsít.

A programból az is kiderül, hogy az idei év második felében a kereslet és a beruházások is lendületet vehetnek, a dezinflációs folyamat felgyorsulásával ugyanis újra növekedésnek indul a kiskereskedelmi forgalom és a lakossági fogyasztás. Ezt erősíthetik a lakosság magas, fogyasztássimításra is felhasználható megtakarításai. A háztartások pénzügyi vagyona a tavalyi évben is növekedni tudott: csaknem 70 ezer milliárd forintot értek el a lakossági nettó megtakarítások.

A növekedés strukturális jellegzetességei kapcsán kiemelik, hogy egyre inkább az extenzív, főként munkaerő-bővítésen alapuló növekedésről az intenzív fejlődés felé terelődik a hangsúly, azaz a hatékonyság és a tőkefelhalmozás kerül előtérbe. Ennek köszönhetően a termelékenység potenciális növekedéshez való hozzájárulása fokozatosan emelkedhet: az előrejelzési horizont végére elérheti a 3 százalékpontot. Ami a leglényegesebb, hogy a kilátások továbbra is kedvezők: 2027-ben a gazdaság potenciális növekedése ismét 4 százalék közelébe gyorsulhat.

PestiSracok facebook image

A költségvetés hiánya az idei 3,9 százalék után jövőre 3 százalék alá bukhat, tehát 2019 után ismét teljesülhet a 3 százalékos maastrichti kritérium. Ezzel párhuzamosan az államadósság mérséklődése is egyre dinamikusabb lehet a koronavírus-járvány miatt végrehajtott fiskális lazítást követően: 2024-ben a GDP 66,7 százalékára süllyedhet az adósságmutató, ami 2026-ra – több mint 20 év után – ismét 60 százalék alá eshet. Ami az inflációt illeti, az idei 15 százalék után jövőre 6 százalékos lehet a kormány várakozásai alapján; ez lényegében megegyezik az elemzők és a Magyar Nemzeti Bank mostani számításaival.

A magas infláció miatt végrehajtott kamatemelések miatt jelentősen nőnek az állam kiadásai: 2024-ben a GDP 4,1 százalékát tehetik ki a kamatkiadások, viszont az azt követő években ez az arány folyamatosan mérséklődhet. Erről Orbán Viktor is azt mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idei gazdasági évnyitóján, hogy alaposan feladja a leckét a hazai a gazdasági döntéshozóknak.

Amennyiben a konkrét adatok és az elemzés érdekli, ITT olvashatja el, hogy milyen makrogazdasági környezettel számol a kormány a jövőben.

Forrás: Világgazdaság; Fotó: MTVA/Bizományosi/Faludi Imre

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.