Pesti Srácok

Négy százalékkal is növekedhet jövőre a GDP

Négy százalékkal is növekedhet jövőre a GDP

A kormány elküldte az Európai Bizottságnak a konvergenciaprogamot, amelyet minden évben szokás szerint április 30-ig kell teljesítene. A dokumentum azért is lényeges, mivel a Pénzügyminisztériumnak a középtávú terveket is be kell mutatnia, hogy pontosan milyen államháztartási és makrogazdasági folyamatokkal tervez a következő években. A dokumentum szerint a magyar gazdaság a veszélyes nemzetközi környezetben is elkerüli a recessziót. 2023 egészében 1,5, jövőre 4 százalékkal növelheti teljesítményét. A szaktárca azzal számol, hogy az infláció csökkenése az év második felében felgyorsul, amely az év végén egy számjegyű, jövőre pedig 6 százalék lehet átlagosan.

A Világgazdaság cikke szerint a konvergenciaprogram emellett támpontot adhat ahhoz is, hogy megtudjuk, milyen feltételek mentén tervezheti meg a PM a 2024-es büdzsét. A most megküldött program szerint az idei 1,5 százalék után jövőre 4 százalékkal bővülhet a GDP. Ez a lendület pedig a következő években is fennmaradhat, a kormány 2025-re és 2026-ra 4,3–4,5 százalékos növekedést valószínűsít.

A programból az is kiderül, hogy az idei év második felében a kereslet és a beruházások is lendületet vehetnek, a dezinflációs folyamat felgyorsulásával ugyanis újra növekedésnek indul a kiskereskedelmi forgalom és a lakossági fogyasztás. Ezt erősíthetik a lakosság magas, fogyasztássimításra is felhasználható megtakarításai. A háztartások pénzügyi vagyona a tavalyi évben is növekedni tudott: csaknem 70 ezer milliárd forintot értek el a lakossági nettó megtakarítások.

A növekedés strukturális jellegzetességei kapcsán kiemelik, hogy egyre inkább az extenzív, főként munkaerő-bővítésen alapuló növekedésről az intenzív fejlődés felé terelődik a hangsúly, azaz a hatékonyság és a tőkefelhalmozás kerül előtérbe. Ennek köszönhetően a termelékenység potenciális növekedéshez való hozzájárulása fokozatosan emelkedhet: az előrejelzési horizont végére elérheti a 3 százalékpontot. Ami a leglényegesebb, hogy a kilátások továbbra is kedvezők: 2027-ben a gazdaság potenciális növekedése ismét 4 százalék közelébe gyorsulhat.

PestiSracok facebook image

A költségvetés hiánya az idei 3,9 százalék után jövőre 3 százalék alá bukhat, tehát 2019 után ismét teljesülhet a 3 százalékos maastrichti kritérium. Ezzel párhuzamosan az államadósság mérséklődése is egyre dinamikusabb lehet a koronavírus-járvány miatt végrehajtott fiskális lazítást követően: 2024-ben a GDP 66,7 százalékára süllyedhet az adósságmutató, ami 2026-ra – több mint 20 év után – ismét 60 százalék alá eshet. Ami az inflációt illeti, az idei 15 százalék után jövőre 6 százalékos lehet a kormány várakozásai alapján; ez lényegében megegyezik az elemzők és a Magyar Nemzeti Bank mostani számításaival.

A magas infláció miatt végrehajtott kamatemelések miatt jelentősen nőnek az állam kiadásai: 2024-ben a GDP 4,1 százalékát tehetik ki a kamatkiadások, viszont az azt követő években ez az arány folyamatosan mérséklődhet. Erről Orbán Viktor is azt mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idei gazdasági évnyitóján, hogy alaposan feladja a leckét a hazai a gazdasági döntéshozóknak.

Amennyiben a konkrét adatok és az elemzés érdekli, ITT olvashatja el, hogy milyen makrogazdasági környezettel számol a kormány a jövőben.

Forrás: Világgazdaság; Fotó: MTVA/Bizományosi/Faludi Imre

Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.