Pesti Srácok

A rémhírekkel ellentétben csak minimálisan esett vissza a balatoni turizmus

A rémhírekkel ellentétben csak minimálisan esett vissza a balatoni turizmus

A sajtóban megjelent hírek szerint harminc, de akár negyven százalékkal is visszaesett a balatoni turizmus az idei szezonban, de a Magyar Turisztikai Ügynökség az ágazati adatokra hivatkozva ezt az információt cáfolja. Ilyen magas számról ugyanis nincs szó. A szervezet elnöke, Guller Zoltán az Indexnek felfedte a pontos számokat és hozzátette, közel sem biztos a balatoni visszaesés a nyári szezonban, ugyanakkor szakmaiatlannak tartja a szezon közben beszélni a forgalomról, hiszen a konzekvenciákat a végén szokták levonni.

állította korábban a portálnak Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Most viszont ugyanerről kérdezték meg Guller Zoltánt, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnökét, aki elárulta, hogy a szövetség számai nem is állhatnának messzebb a valóságtól, ugyanis a Balaton turisztikai térségben, az adatokban semmilyen 30-40 százalékos visszaesés nem mutatkozik.

Kétszázalékos visszaesés volt az első hat hónapban

PestiSracok facebook image

Az ügynökség elnökétől az Index megtudta, hogy az év első hat hónapjában elenyésző, hozzávetőleg 2 százalékos visszaesés történhetett a vendégforgalomban, amely messze elmarad a szövetség 30-40 százalékos számaitól. Meglátása szerint Flesch Tamás a megállapításaival senkit sem akart tévedésbe ejteni, csupán szervezetének olyan szűk rálátása van a szektorra, ami jelentős torzításokhoz vezet az általuk közölt számokban.

– magyarázta az MTÜ elnöke, hozzátéve, hogy ezzel a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége torz képet fest a hazai turizmus helyzetéről. Fel is sorolt három ilyen tévedést a közelmúltból:

  • Idén januárban Flesch Tamás azt mondta, hogy a külföldiek száma stagnálni fog, ehhez képest az első hat hónapban megnőtt a számuk 16 százalékkal.
  • Az idei első negyedévre a szövetség elnöke azt mondta, hogy a szállodák 25 százaléka csődbe megy, ez sem történt meg.
  • Tavaly szeptemberben azt állította, hogy a vendéglátásban 25 százalékos létszámleépítés lesz, ezzel szemben munkaerőhiány van.

Guller Zoltán szerint aggályos és szakmaiatlan a balatoni szezonról annak kezdetén megállapításokat tenni, ugyanis valós képet a szezon végeztével lehet közölni. Most viszont, mivel olyan mértékű tévedéseket közölt a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, a megszokottnál hamarabb feltárta az ágazati adatokat. Elmondta, hogy az adatok pontosságát és hitelességét a kötelező adatszolgáltatás szavatolja, ugyanis a digitalizáció segítségével közel 50 ezer szálláshellyel kapcsolatban szinte mindenre rálátnak.

Ugrott a bevétel

A balatoni turizmus számait közölve felfedte, hogy idén január és június között egymillió-ezer fő volt a vendégszám, szemben a tavalyi egymillió-huszonháromezerrel, tehát 22 ezer fő volt a különbség, ami hozzávetőleg kétszázalékos csökkenést jelent. A vendégéjszakák száma a tavalyi 2,71 millióról az idei évre 2,57 millióra mérséklődött, azonban a szálláshelyek bevétele a tavalyi 38,35 milliárdról 48,42 milliárdra ugrott.

Beszédes adat a komphajózást bonyolító Bahart január és június számai között:

  • 2022-ben 471 ezer utasszámmal mentek a kompok
  • 2023-ban 445 ezer volt az utasszám, ami 26 ezer fős csökkenés az előző évihez képest.

Ugyanakkor a személyhajózásban kétszázalékos növekedést mértek tavalyhoz képest. A turisztikai szervezet elnöke elmondta, hogy összességében jó évet és erős nyári turisztikai szezont várnak idén.

– jelezte Guller Zoltán, hozzátéve, hogy ha a körülmények nem változnak, akkor az év egészére a tavalyit meghaladó vendégforgalmat valószínűsítenek.

Forrás: Index, fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.