Pesti Srácok

A rémhírekkel ellentétben csak minimálisan esett vissza a balatoni turizmus

A rémhírekkel ellentétben csak minimálisan esett vissza a balatoni turizmus

A sajtóban megjelent hírek szerint harminc, de akár negyven százalékkal is visszaesett a balatoni turizmus az idei szezonban, de a Magyar Turisztikai Ügynökség az ágazati adatokra hivatkozva ezt az információt cáfolja. Ilyen magas számról ugyanis nincs szó. A szervezet elnöke, Guller Zoltán az Indexnek felfedte a pontos számokat és hozzátette, közel sem biztos a balatoni visszaesés a nyári szezonban, ugyanakkor szakmaiatlannak tartja a szezon közben beszélni a forgalomról, hiszen a konzekvenciákat a végén szokták levonni.

– állította korábban a portálnak Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Most viszont ugyanerről kérdezték meg Guller Zoltánt, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnökét, aki elárulta, hogy a szövetség számai nem is állhatnának messzebb a valóságtól, ugyanis a Balaton turisztikai térségben, az adatokban semmilyen 30-40 százalékos visszaesés nem mutatkozik.

Kétszázalékos visszaesés volt az első hat hónapban

PestiSracok facebook image

Az ügynökség elnökétől az Index megtudta, hogy az év első hat hónapjában elenyésző, hozzávetőleg 2 százalékos visszaesés történhetett a vendégforgalomban, amely messze elmarad a szövetség 30-40 százalékos számaitól. Meglátása szerint Flesch Tamás a megállapításaival senkit sem akart tévedésbe ejteni, csupán szervezetének olyan szűk rálátása van a szektorra, ami jelentős torzításokhoz vezet az általuk közölt számokban.

– magyarázta az MTÜ elnöke, hozzátéve, hogy ezzel a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége torz képet fest a hazai turizmus helyzetéről. Fel is sorolt három ilyen tévedést a közelmúltból:

  • Idén januárban Flesch Tamás azt mondta, hogy a külföldiek száma stagnálni fog, ehhez képest az első hat hónapban megnőtt a számuk 16 százalékkal.
  • Az idei első negyedévre a szövetség elnöke azt mondta, hogy a szállodák 25 százaléka csődbe megy, ez sem történt meg.
  • Tavaly szeptemberben azt állította, hogy a vendéglátásban 25 százalékos létszámleépítés lesz, ezzel szemben munkaerőhiány van.

Guller Zoltán szerint aggályos és szakmaiatlan a balatoni szezonról annak kezdetén megállapításokat tenni, ugyanis valós képet a szezon végeztével lehet közölni. Most viszont, mivel olyan mértékű tévedéseket közölt a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, a megszokottnál hamarabb feltárta az ágazati adatokat. Elmondta, hogy az adatok pontosságát és hitelességét a kötelező adatszolgáltatás szavatolja, ugyanis a digitalizáció segítségével közel 50 ezer szálláshellyel kapcsolatban szinte mindenre rálátnak.

Ugrott a bevétel

A balatoni turizmus számait közölve felfedte, hogy idén január és június között egymillió-ezer fő volt a vendégszám, szemben a tavalyi egymillió-huszonháromezerrel, tehát 22 ezer fő volt a különbség, ami hozzávetőleg kétszázalékos csökkenést jelent. A vendégéjszakák száma a tavalyi 2,71 millióról az idei évre 2,57 millióra mérséklődött, azonban a szálláshelyek bevétele a tavalyi 38,35 milliárdról 48,42 milliárdra ugrott.

Beszédes adat a komphajózást bonyolító Bahart január és június számai között:

  • 2022-ben 471 ezer utasszámmal mentek a kompok
  • 2023-ban 445 ezer volt az utasszám, ami 26 ezer fős csökkenés az előző évihez képest.

Ugyanakkor a személyhajózásban kétszázalékos növekedést mértek tavalyhoz képest. A turisztikai szervezet elnöke elmondta, hogy összességében jó évet és erős nyári turisztikai szezont várnak idén.

– jelezte Guller Zoltán, hozzátéve, hogy ha a körülmények nem változnak, akkor az év egészére a tavalyit meghaladó vendégforgalmat valószínűsítenek.

Forrás: Index, fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.