A teljes ellenzék elsiklott potom négymilliárd felett
Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója a Magyar Nemzetnek adott interjújában jelentette ki, hogy az összefogásban részt vett ellenzéki pártoknak észre kellett venniük, hogy a szabályos és törvényileg meghatározott állami támogatáson túl közel 4 milliárd forintot pluszban betoltak a baloldal kampányába külföldről, így a felelősség is közös.
Amint arra a lap is kitért, Kanász-Nagy Máté úgy vélte, a főpolgármester adományládás történetét vissza kell utasítani, és Karácsonynak be kellene számolnia ezekről a pénzekről. Molnár Zsolt, az MSZP parlamenti képviselője azt mondta, nem tudott az adománygyűjtésről, nem is látott adományládákat, de ha Karácsony Gergely ezt tisztázta, akkor szerinte „nincs okunk ezt nem elhinni”. A politikus egyetértett azzal, hogy a külföldieknek nem szabad beleszólniuk abba, hogy mi történik Magyarországon. Brenner Koloman, a Jobbik – Konzervatívok frakcióvezetője azt mondta, magyarázatot vár Karácsony Gergelytől arra, hogy „miért ütötte el a villamos” és hogy ennek mi köze van az előválasztási kampányba érkezett 506 millió forinthoz.
Tóth Erik, az Alapjogokért Központ elemzője úgy fogalmazott, a 2022-es országgyűlési választás kampányára egy olyan finanszírozási modellel készülhetett fel a magyarországi baloldal, amely nemcsak a hatályban lévő törvényeknek, de a rendszerváltoztatás utáni magyar szuverenitásvédelemnek is ellentmond. Tóth Erik, felidézve a Nemzeti Információs Központ jelentését, mely szerint politikai befolyásszerzés céljából külföldi eredetű anyagi támogatás érkezett a baloldali szövetség szereplőihez azért, hogy a magyar választók akaratát befolyásolva kormányt váltsanak, azt mondta, ez a politikai korrupciós eset egészül ki Karácsony Gergely 99 Mozgalmának gyanús és egyre inkább törvénytelennek tűnő pénzmozgásaival.
Életszerűtlen ugyanis azt állítani ez esetben is – csakúgy, mint az Action for Democracy-tól érkező milliárdok kapcsán –, hogy 506 millió forintot adakoztak volna össze senki által nem látott adománygyűjtő ládákban mikroadományok formájában magyarországi állampolgárok. Arról nem is beszélve, hogy finoman fogalmazva is érdekes körülmény az „összegyűjtött” források kapcsán a valuták eloszlása és a felhasználás időzítése
– hangsúlyozta a kutatási igazgató, hozzátéve: a pénzmosás gyanújával többek által megvádolt főpolgármester a helyzetet ennél rosszabbul nem is kezelhette volna, magyarázkodását pedig politikai szövetségesei sem nézik jó szemmel.
Az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatása rávilágít arra, hogy miért okoz ez konfliktusokat az ellenzéken belül: elsőként azért, mert a külföldi kampányfinanszírozás a magyarok 63 százaléka szerint elfogadhatatlan, és még a baloldali érzelmű válaszadók 35 százaléka sem tolerálja
– fogalmazott. Tóth Erik kitért arra is, hogy az ellenzéki pártok az országgyűlési választáson – nyilvánvalóan nem függetlenül az őket támogató külföldi donorok szándékától – a magyarok nemzeti egyetértési pontjait negligálva szajkóztak migrációpárti, az orosz–ukrán háború békés lezárását szorgalmazó jobboldali üzenetekkel szöges ellentétben álló követeléseket.
Miután az ellenzéki térfél szétaprózódott, és most már a legerősebb párt egyértelműen a DK, így két lehetőség van: külön indulni és a győzelmi esélyeiket lerontani, vagy összefogni és Gyurcsány Ferenc érdekei szerint együttműködni
– tette hozzá.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok