Pesti Srácok

Szijjártó Péter: Magyarország Kína első számú beruházási célpontjává vált Közép-Európában

Szijjártó Péter: Magyarország Kína első számú beruházási célpontjává vált Közép-Európában

A keleti nyitás egyértelmű sikertörténet, mostanra Magyarország Kína legfőbb beruházási célpontjává vált Közép-Európában, és a folyamatosan érkező új beruházások jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Szigetszentmiklóson. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az egyik legnagyobb kínai autóipari beszállító cégcsoportnak számító Baolonghoz tartozó Pex Automotive Systems Kft. üzemének átadásán azt közölte, hogy a mintegy 5,1 milliárd forint értékű zöldmezős beruházást az állam 1,5 milliárd forinttal támogatta.

Óriási lehetőségnek minősítette, hogy a vállalat Magyarországra telepíti az elektromobilitási stratégiája európai bázisát, amelynek keretében az új egységben megkezdődhet majd az elektromos és intelligens járműiparhoz kapcsolódó termékek gyártása is - tájékoztatott, rámutatva, hogy napelemekkel fedezik az üzem áramfogyasztásának felét.

- szögezte le.

PestiSracok facebook image

Beszédében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években válságok sorozata rázta meg a világot, és nagy változások történnek a globális gazdaságban, amelyek Európában különösképpen érezhetők. Rámutatott: előzőleg a kontinens a fejlett nyugati technológiák és a könnyen elérhető, viszonylag olcsó keleti energiaforrások kombinációjára építette a gazdasági modelljét, de az ukrajnai háború "ezeket az együttműködési szöveteket egyesével elvágta".

- mondta.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2) és Csang Cu-csüj, a Baolong vállalatcsoport vezérigazgatója (j) a Pex Automotive Systems Kft. új üzemében Szigetszentmiklóson 2023. szeptember 11-én. A kínai Baolong autóipari beszállító cégcsoporthoz tartozó Pex Automotive Systems Kft. üzeme mintegy 5,1 milliárd forint értékû zöldmezõs beruházásban valósult meg, amelyhez az állam 1,5 milliárd forint támogatást adott. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Majd aláhúzta, hogy ez "mélyütést" jelentene az európai gazdaság számára, a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke ugyanis évi 875 milliárd eurót tesz ki, a kapcsolatrendszer felbontása "nagyon nehezen belátható károkat okozna" ennélfogva. Szijjártó Péter elutasította az európai és a kínai gazdaság szétválasztását, a "kockázatcsökkentést", úgy vélekedve, hogy pontosan ez jelenti a kockázatot. "A rizikót épp az jelenti, hogy a világ újra blokkosodni fog. Mi, közép-európaiak megtanultuk a történelem leckéjét, és számunkra világos, hogy ha Kelet és Nyugat nem tud kulturáltan együttműködni, abból mi rendszeresen vesztesként jövünk ki" - mondta. Hazánk a konnektivitásban érdekelt, s ehhez azzal tud hozzájárulni, hogy fontos találkozási ponttá vált Kelet és Nyugat között - tette hozzá.

A 2010-ben meghirdetett keleti nyitás politikáját egyértelmű sikertörténetnek nevezte, például abból a szempontból, hogy Magyarország Kína első számú beruházási célpontjává vált Közép-Európában. "És ezek a beruházások, amelyek évről évre érkeznek Kínából Magyarországra, nagymértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedési ütemét fenn tudjuk tartani" - jelentette ki. "Büszkék vagyunk arra is, hogy első európai uniós tagországként csatlakoztunk 2015 nyarán a kínai elnök Egy út, egy övezet programjához" - tudatta.

Majd arra is kitért, hogy Magyarországon már a kínai vállalatok alkotják az egyik legnagyobb beruházói közösséget, és a kelet-ázsiai ország hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Unión kívül. A miniszter leszögezte, hogy az elektromos és intelligens autóipar jelenti az európai gazdaság jövőbeni gerincoszlopát, aki ezen ágazatokban beruházásokat tud magához vonzani, az hosszú távú biztosítékot kap a saját gazdaságának növekedésére. Ezután kiemelte, hogy a Baolong Kínán kívül eddig egyedül az Egyesült Államokban és Németországban működtetett gyárakat, a beruházást azonban sok ország szívesen fogadta volna, így nagy volt a verseny érte.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2) és Csang Cu-csüj, a Baolong vállalatcsoport vezérigazgatója (j2) a Pex Automotive Systems Kft. új üzemében Szigetszentmiklóson 2023. szeptember 11-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Végezetül arról is beszámolt, hogy tavaly a magyar autóipar "áttörte az üvegplafont", termelési értéke 31 százalékos növekedést követően meghaladta a 10 ezer milliárd forintot, és ezzel új csúcsot döntött. Szavai szerint a lendület ráadásul kitart, mivel a szektor teljesítménye az idei első hat hónapban a 2022-es rekordévhez képest is 24 százalékkal bővült.

- fogalmazott.

MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.