Pesti Srácok

Schmidt Mária: A WHO nem is olyan diszkrét bája – Mi lehet az Egészségügyi Világszervezet célja?

Schmidt Mária: A WHO nem is olyan diszkrét bája – Mi lehet az Egészségügyi Világszervezet célja?

Schmidt Mária legújabb cikkében arra világít rá, hogyan tör a WHO korlátlan hatalomra a nemzetállamok felett, annak ürügyén, hogy mindezt a mi, sőt, a bolygónk megmentése érdekében teszi. A Terror Háza Múzeum főigazgatója legújabb írásában bemutatja, hogy használják a félelmet és a pánikkeltést a globális szervezetek a demokratikusan választott kormányok felülbírálására.

– olvasható Schmidt Mária a Látószög blogon megjelent írásában.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója írásában úgy fogalmaz, a "szakértokrácia" tudatosan eltitkolta előlünk, hogy a vírus egy amerikai–kínai biológiai fegyverkísérlet terméke, ami talán egy véletlen baleset során szabadult ránk a vuhani laborból, de a sok hazudozás miatt sokak szerint az sem zárható ki, hogy tudatosan, további kísérletek céljából vetették be ellenünk. A megtévesztésül kitalált és ránk kényszerített buta és életszerűtlen magyarázatok, valamint a kétkedőkkel, illetve a mást gondolókkal szemben alkalmazott kíméletlen cenzúra miatt egyre többen veszik készpénznek a fent említett legrosszabb forgatókönyvet. A vesztegzár-intézkedések 2022-ben a Világbank becslése szerint 409 millióval növelték meg a világban élő szegények számát. Az UNICEF-fel közös jelentésükben azt is megállapítják, hogy mintegy 771 millió gyerek mulasztott a lezárások miatt közel másfél évet az iskolából, ami felzabálta az oktatásban 2000 óta elért összes eredményt. Az ENSZ és az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet, a FAO vizsgálata szerint mintegy 350 millióval többen jutottak a lezárások következtében nehezebben élelmiszerhez, elsősorban Afrikában.

PestiSracok facebook image

Schmidt Mária kijelentette, hogy tény az is: az életünket irányító bürokratikus-technokrata elit a pandémiát szabadságjogaink csorbítására használta fel. Elültével ugyan kiengedtek minket a vesztegzárból és visszakaptuk mozgási szabadságunkat, de a szólásszabadság helyzete tartósan megrendülni látszik. Sok országban, például Németországban állásvesztéssel, kiközösítéssel, bebörtönzéssel sújtották azokat, akik a hivatalos narratívával ellentétes véleményeket képviseltek. Legtöbbjük kártalanítása, kompenzálása még várat magára. A balos bürokratúra a kultúra, az oktatás, a tömegtájékoztatás és a szórakoztatóipar ellenőrzése után a világjárvány ürügyén a médiára és a közösségi médiára is rátette a kezét.

– fogalmazott az igazgató asszony.

A teljes írást ITT olvashatják.

Forrás: Látószög; Fotó: MTI/EPA/Carloine Brehman

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.