Tarlós István szerint nincs magyarázat a biodóm építésének leállítására
Lehetséges, hogy egyszerűen téves a hatvanmilliárdos igény – mondta el a Magyar Nemzetnek Tarlós István, arra reagálva, hogy Bősz Anett főpolgármester-helyettes múlt héten azt nyilatkozta, hogy ennyi pénzre lenne szükség a biodóm befejezéséhez. Budapest korábbi főpolgármestere szót ejtett arról is, hogy téves az az állítás, miszerint a biodóm állami projekt lett volna, és érthetetlen, hogy a főváros baloldali vezetése miért nem fejezte be az építést, amikor ahhoz rendelkezésre álltak a szükséges források.
Mint ismert, a kultúráért felelős főpolgármester-helyettes múlt héten a Népszavának úgy nyilatkozott: a városvezetés többször elmondta, hogy a kormány által egyre szorosabb pénzügyi satuban nem tudja fedezni a félkész létesítmény fenntartási költségeit, továbbá úgy vélekedett, hogy nagyságrendileg hatvanmilliárd forintra lenne szükség a projekt befejezéséhez. Hozzátette: a kormányt súlyos felelősség terheli a beruházás félbehagyásáért, jelenlegi hányatott sorsáért. Később Bősz a Facebook-oldalán igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy a biodóm nem fog összeomlani.
Az ellenzéki média folyton arról ír panaszos, valótlanságoktól hemzsegő cikkeket, hogy a fővárosnak nincs pénze fűteni a befejezetlen építményt. Ahelyett, hogy egyszer is arról értekeznének, hogy mi okból állították le az építkezést, miért és hogyan fűtöttek, egyáltalán miért őrizgették négy éven keresztül a biodómot
– közölte Tarlós István, aki felidézte, hogy a biodóm soha nem volt állami projekt, hanem az állam egy fővárosi, még pontosabban állatkerti projektet finanszírozott. Jelezte, hogy a biodóm az állatkert kezdeményezése volt, amit a Fővárosi Közgyűlés is elfogadott, és a kormány két alkalommal is pénzügyi támogatásban részesített, egyszer 25, majd később Persányi Miklós kezdeményezésére további 19 milliárd forinttal. Tarlós felhívta a figyelmet, hogy Persányi a megállapodásban foglalt költségkeretet még 2019 júniusában is az aláírásával hitelesítette, majd még abban a hónapban beterjesztett a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa elé egy újabb húszmilliárd forintos többletigényt. Közölte, hogy ezt a tanács tárgyalni sem tudta, mert az összeg semmivel nem volt alátámasztva, és a 2019-es választásig ennek az igénynek a világos és szabályos tisztázása nem történt meg az állatkert részéről. A volt főpolgármester emlékeztetett, hogy a főváros kasszájában 2019 őszén több mint kétszázmilliárd forint tartalék állt rendelkezésre, amit a városvezetés sem tagad.
A főváros ennek ellenére nem folytatta a munkát, hanem leállította, és azóta az történt, hogy horribilis összegeket fizettek ki a biodóm fűtésére és őrzésére
– húzta alá Tarlós, majd értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy miért kellett külön őriztetni éjszakánként egy vasbeton szerkezetet az állatkert zárt területén belül. Arra reagálva, hogy Karácsonyék „megtalálták” a megoldást az építmény temperálására – a Széchenyi fürdőből eredő meleg víz átvezetésével –, Tarlós elárulta, hogy már a sok évvel ezelőtt elkészült tervekben is így van ez.
Felmerül az is, hogyan lett a 2019-ben hiányzó húszmilliárdból mára több mint hatvanmilliárd forintos igény
– vetette fel Tarlós István. Szerinte ha mindenáron okokat keresünk, az lényegében kizárható, hogy Persányi manipulált volna a pénzekkel, ezt a kifizetések szabályosságát ellenőrző Enviroduna egyébként is észlelte volna. A volt főpolgármester véleménye, hogy Persányi elszámolhatta magát, és többféle, a berendezésekkel kapcsolatos költséggel nem kalkulált. Mint jelezte, az sem zárható ki, hogy a jelenlegi városvezetés esetleg már prognosztizált üzemeltetési költségekkel is számol, de ezt soha nem tartalmazza a projektek bekerülési költsége, ezenkívül szerepet játszik a négyéves infláció mértéke, ám lehetséges, hogy egyszerűen téves a hatvanmilliárdos igény.
Az bizonyos, hogy az építés négyéves leállításának – ahogy a Lánchíd-felújítás másfél éves késleltetésének is – nem létezik sem szakmailag, sem logikailag alátámasztható magyarázata. Másféle indítéknak kellett lennie
– jegyezte meg Tarlós István.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
