Továbbra sem képviseltethetik magukat a parlamentben az ausztrál őslakosok

Az előzetes eredmények szerint a válaszadók mintegy 58 százaléka szavazott nemmel a szombaton tartott népszavazáson – közölte az ausztrál választási bizottság a szavazatok több mint felének megszámlálása után. Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök helyi idő szerint szombaton este számolt be az eredményről, és hangsúlyozta, hogy a szavazók döntését tiszteletben kell tartani. A 60 éves kormányfő a nemzethez intézett beszédében elismerte, hogy nem erre az eredményre számított, de hozzátette: "új utat kell keresnünk". Kijelentette, hogy tovább dolgozik az őslakosokkal való megbékélésért és az ausztrál társadalom megosztottságának megszüntetéséért.

Az ausztráloknak arról kellett dönteniük, hogy támogatják-e az alkotmány megváltoztatását azzal, hogy abba belefoglalják a "parlament hangját", egy őslakos bizottságot, amely a szövetségi parlamentnek az őslakosokkal kapcsolatos kérdésekben fogalmazna meg ajánlásokat. A tervet sok konzervatív ellenzéki ellenezte, de az őslakosok közül sem pártolta mindenki, mert sokan úgy vélték, hogy ez a megoldás nem megy elég messzire érdekeik képviseletében. Az ausztrál őslakosok 65 ezer éve élnek a kontinensen. Ausztrália gyarmatosítása után azonban 1967-ig egyáltalán nem kaptak polgári jogokat. Manapság is hátrányos helyzetben élnek. A 25 millió ausztrálnak ma mintegy négy százaléka vallja magát őslakosnak.

Az őslakosok jogaival foglalkozó szakértők szerint a népszavazás eredménye rányomhatja bélyegét Ausztrália globális hírnevére, mivel egyesek szerint az ország más országokhoz – például Új-Zélandhoz, Kanadához vagy az Egyesült Államokhoz – képest elmaradt az őslakosok jogainak biztosításában. A múltban az ausztrálok 19 népszavazáson 44 alkotmánymódosítási javaslatról döntöttek, és ezek közül csak nyolc ment át. A szombatit megelőző legutóbbi referendumon a szavazók elutasították, hogy Ausztráliát köztársasággá nyilvánítsák.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AAP/Bianca De Marchi