Növekvő antiszemitizmussal néz szembe a franciaországi zsidó közösség
A Hamász iszlamista palesztin szervezet Izrael elleni október 7-i támadása óta növekvő antiszemitizmussal találják szembe magukat a franciaországi zsidó közösség tagjai: három hét alatt összesen 819 antiszemita cselekedetet jelentettek Franciaországban, többet, mint előtte egy év alatt – írta csütörtökön a France24 francia állami hírtelevízió a honlapján.
A sérelmek skálája a verbális bántalmazástól és antiszemita grafittiktől fizikai támadásokig és halálos fenyegetésekig terjed. Amikor a televízió péntek éjjel a Diáknegyedben álló Vauquelin zsinagógánál álló tucatnyi hívőt megkérdezte, hogyan változott meg az életük az október 7-i támadás óta, mindenkinek volt elmondandó története. A húszéves David elmondta, hogy ismer egy zsidó fiatalokból álló baráti kört, akiket egy másik, fiatalemberekből álló csoport követett és megfenyegetett.
Semmi sem volt rajtuk, amiről látni lehetett volna, hogy zsidók. Megegyeztek, hogy a vallást otthon hagyják, de ha az emberek tiszteletben is tartják a laicitást, most akkor is antiszemita üldöztetés éri őket
– mondta David. A laicitás, a szekularizmus franciaországi változata azt jelenti, hogy a vallást száműzték az államügyekből és az állami és önkormányzati fenntartású iskolákból – írta a hírtelevízió. David szerint a vallás elrejtése nem olyan tényező, amely bárkit is megvédene.
Ezért vonulnak vissza a zsidók a közösségeikbe. Az ember olyanokkal szeretne együtt lenni, akiknek hasonló problémájuk van
– fogalmazott David. Egy héttel a zsinagógában töltött este után – amelyet az istentisztelet idején a francia hadsereg fegyveres katonái őriztek – David számos üzenetet váltott a zsidó közösség tagjaival a WhatsApp alkalmazáson az október 7-i támadás óta tapasztaltakról.
Egy 36 éves képregényrajzoló, aki nevének elhallgatását kérte, megírta, hogy október 7. óta fél a muszlim/arab negyedekbe, illetve muszlim/arab piacokra menni.
Ilyesmi korábban nem volt
– tette hozzá. Elmondása szerint gyakran beszél héberül telefonon, hallgat héber zenét, a telefon nyelve is héber. Félt, hogy megláthatják vagy meghallhatják, amikor nem figyel oda, és verbális vagy fizikai támadás áldozata lehet.
Mondjuk úgy, hogy tudatában vagyok a megnövekedett veszélynek, és nem könnyű az életem
– írta.
A szintén névtelenséget kérő 69 éves zenetanár megírta, hogy sok muzulmán barátja van, közöttük egy marokkói származású orvos, aki az anyját megmentette. Ugyanakkor a szemére veti a muszlim közösségnek, hogy figyelmen kívül hagyja a zsidók jelenlétét Izrael földjén, hogy elutasította az államalapító David Ben Gurion araboknak tett javaslatát (1948-ban), hogy teljeskörű és egyenjogú állampolgárokként vegyenek részt az állam felépítésében, továbbá nem vesznek tudomást a knesszetbe beválasztott arab képviselők, illetve az izraeli egyetemeken tanuló arab diákok arányáról.
A 47 éves egyéni vállalkozó, Caroline azt írta, hogy Párizs központjában nem érezhető feszültség. Mint írta, sem a zsidó barátai, sem a muzulmán ismerősei nem reagálnak a közösségi hálóra kitett írásaira, és ők nem is posztolnak semmit. Egy múlt szombati vacsorán az az érzése volt, mintha nem is lenne háború, még ha amúgy politikáról folyt is szó, és ez szinte megijesztette őt.
Párizs egyik déli kerületében és több elővárosában több épület homlokzatán friss David-csillagok jelentek meg kedden éjszaka, növelve a félelemérzést és az értetlenséget a francia zsidók között.
A Párizstól északra fekvő Creilben, ahol zsidók és muzulmánok szoros közelségben élnek, a 70 éves Joelle Lezmi, a WIZO nemzetközi cionista nőmozgalom volt elnöke, volt városházi képviselő visszaemlékezett, hogyan lángolt fel az antiszemitizmus a második intifáda (palesztin felkelés, 2000–2005) idején Franciaországban, ami miatt számos zsidó hagyta el az elővárost.
Valaha négyszáz zsidó család élt itt, most csak harmincöt, a többiek Franciaország más részeibe települtek át
– mondta. Joelle Lezmi sajnálja, hogy a zsidó közösség magába zárkózik. "Franciának, zsidónak és cionistának" tekinti magát, és nem érti, miért használják a zsidókat bűnbakként a közel-keleti konfliktusban. A helyzet ellenére nem hajlandó félni és nem kíván elköltözni Creilből.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson
