Pesti Srácok

Szijjártó Péter: Bulgáriának is komolyan kellene venni az európai szolidaritás gyakran emlegetett jelszavát

Szijjártó Péter: Bulgáriának is komolyan kellene venni az európai szolidaritás gyakran emlegetett jelszavát

Komolyan kellene venni az európai szolidaritás gyakran emlegetett jelszavát, miután az orosz földgázra vonatkozó bulgáriai tranzitdíj felemelése veszélyeztetheti Magyarország és Szerbia energiaellátását is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, Bukarestben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Romániai Nemzetközi Földgázkonferencia panelbeszélgetésén élesen bírálta az orosz gáztranzit költségeinek Bulgária általi megemelését, amely szavai szerint veszélybe sodorhatja a Török Áramlaton keresztül érkező ellátástól függő Magyarország és Szerbia biztonságos ellátását.

– figyelmeztetett. A miniszter leszögezte, hogy hazánk tengerparttal és számottevő szénhidrogén-forrásokkal nem rendelkező országként nagyon erősen függ a forrás- és tranzitállamoktól. Hangsúlyozta: Magyarország az ellátás biztosítása érdekében ezért összekötötte az energiahálózatát a hét szomszédja közül hattal is, de a jelenlegi helyzetben, az infrastrukturális adottságok miatt még így sem képzelhető el a földgázkereslet kielégítése az orosz források nélkül.

PestiSracok facebook image

– mondta. Szijjártó Péter rámutatott, hogy a hazai termelés mindössze 1,5 milliárd köbmétert tesz ki évente, ami azt jelenti, hogy 8,5 milliárd köbméternyi importra van szükség. Elmondta: noha a kormány sok pénzt fektetett az importmennyiségek bővítését lehetővé tevő fejlesztésekbe, ez nem megoldás, ha a szomszédos ország kimenő kapacitásai továbbra is korlátozottak. Szavai szerint Románia ebből a szempontból pozitív példát jelent, miután itt egyenlőek a kimenő és a bejövő kapacitások.

– fogalmazott.

– tette hozzá.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.