Szijjártó Péter: Ukrajna csatlakozásával a háború bejönne az Európai Unióba, amit el kell kerülni
Ukrajna nem alkalmas az európai uniós tagságra, amíg nem sikerül békét teremteni; az ország belépése nyomán a háború bejönne a közösségbe, amit nyilvánvalóan senki nem akarhat – reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, Lisszabonban az Európai Bizottság friss bővítési csomagjára.
A minisztérium közlése szerint a tárcavezető arról számolt be, mielőtt útnak indult volna Guatemalába, hogy helytálló az értékelésnek az a megállapítása, miszerint Ukrajna nem teljesítette az EU-tagjelöltséghez megszabott feltételeket, és ezen a téren is különösen kirívó a nemzeti kisebbségek jogairól szóló közösségi alapelvek megsértése.
Mivel az Európai Bizottság szerint sem teljesítette Ukrajna a tagjelöltséghez szabott feltételeket, ezért mi semmilyen továbblépést nem tartunk időszerűnek az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások tekintetében
– szögezte le. Hangsúlyozta: ezzel szemben a magyar kormány nagyon is időszerűnek tartaná a vitát az Európai Unió jövőbeli Ukrajna-politikájáról.
Ugye Ukrajnában háború van, ezért azt láthatjuk, hogy sem a médiaszabadság, sem a szólásszabadság nem érvényesül; láthatjuk, hogy a választásokat sem tartják meg. Nyilvánvalóan abszurd lenne, ha ilyen körülmények közepette kellene az Európai Unió intézményeinek vagy tagállamainak állást foglalniuk arról, hogy Ukrajnában a jogállamiság intézményei hogyan működnek
– mutatott rá. Szijjártó Péter teljesen egyértelműnek nevezte, hogy amíg nem lesz béke Ukrajnában, addig nem is lesz alkalmas az ország az EU-s tagságra.
Ukrajnával most tehát a háború jönne be az Európai Unióba, amit nyilvánvalóan nem akarunk, nem akarhatunk
– fogalmazott.
A bővítésnek pont a béke kiterjesztését kellene szolgálnia, és nem pedig azt, hogy a háború bejöjjön az Európai Unióba
– figyelmeztetett. Kiemelte a miniszter, hogy ezért tehát Ukrajna csatlakozási tárgyalásai tekintetében semmilyen előrelépést jelenleg nem tartunk időszerűnek.
És természetesen mi, magyarok továbbra is elvárjuk, hogy Ukrajna visszaadja a kárpátaljai magyar közösségnek mindazokat a jogokat, amelyekkel 2015-ben már rendelkezett
– szögezte le. A miniszter az Európai Bizottság friss bővítési csomagjával kapcsolatban arra is kitért, hogy a közösség súlyos biztonsági és gazdasági kihívásokkal szembesül, egyre gyengül, az újbóli megerősödésnek pedig rendkívül fontos eszköze lenne az újabb tagállamok felvétele, amit a Nyugat-Balkánnal kell kezdeni.
Ez egy húsz éve befejezetlen folyamat. A Nyugat-Balkán helye egyértelműen az Európai Unióban van. A nyugat-balkáni országok csatlakozása lendületet és új energiát hozna, hozhatna
– vélekedett. Aláhúzta, hogy a térségben a kulcsország Szerbia, amelyről a brüsszeli testület helyesen megállapította, hogy jelentős előrehaladást ért el az integráció útján.
Ezért minél előbb meg kell nyitni az új csatlakozási fejezeteket, a folyamatot minél gyorsabban tovább kell vinni, és lehetőleg minél gyorsabban be is kell fejezni
– mondta, valamint üdvözölte, hogy Georgia megkapta a tagjelölti státuszt, amit szavai szerint már jóval korábban meg kellett volna kapnia, vagyis az EU ezzel gyakorlatilag csak a korábbi adósságát törlesztette.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kiss Dániel
