Vitézy Dávid: a főváros fejlesztéséről való teljes lemondás jelképe volt ez a 150. évforduló
Keserű pontokban foglalta össze a főváros egyesítésének 150. évfordulóján Budapest helyzetét Vitézy Dávid. Mint fogalmazott, Karácsonyék az 1973-as évfordulóra vásárolt járművek ötvenéves évfordulóját is ünnepelhetnék volna, és a város születésnapján egy szót sem ejtettek a további fejlesztésekről.
Budapest fejlesztéséről a 150. születésnapon egy szó sem eshetett – idézte Vitézy Dávid hétfői bejegyzését a Magyar Nemzet, ezzel görbe tükröt tartva a fővárost vezető Karácsony Gergelynek. A közlekedési szakember úgy fogalmazott, kedves dolog kitakarítani az aluljárókat (miért csak ilyenkor?), leszórni egy kis kaviccsal a Városháza parkolójának egy részét és végre átengedni az embereket az udvaron (régesrég kellett volna), és indítani egy bulivillamost pár napra.
Mindez azonban Vitézy szerint édeskevés, ennél többet viszont a jelenlegi főpolgármester nem tud felmutatni.
Ha eközben akár csak az említett Kisföldalattira vagy a Fogaskerekűre nézünk, akár az 1973-as évfordulóra vásárolt járművek 50 éves évfordulóját is ünnepelhetnénk
– írta Vitézy, aki szerint ezek cseréjére még csak bármiféle kilátás sincs a következő években. Mint fogalmazott, Budapest 1973-ban volt százéves, a főváros egyesítésének százéves fennállásának évfordulójára pedig elkészült a Kisföldalatti teljes rekonstrukciója, Mexikói úti hosszabbítása, és megjöttek a máig szolgáló, új járművek.
Elkészült az M2-es metró Déli pályaudvar és Deák Ferenc tér közötti szakasza és a felszíni átrendezések a Moszkva téren, a Batthyány téren. Meghosszabbították a H5 hév a Batthyány térig, és megépült a Margit hídtól föld alatt vezetett szakasza. Elkészült az új Déli pályaudvar utasforgalmi csarnoka, elkészült az új metrókapcsolat, aluljáró, továbbá befejeződött a Fogaskerekű teljes felújítása és megérkeztek a máig szolgáló járművek. Megérkeztek az első Ikarus 260-as és 280-as buszok a BKV állományába, százszámra cserélték a Budapestről az elmúlt években leköszönt, akkor teljesen korszerű új magyar buszokra a budapesti buszállományt. Ezen túl új felüljárók épültek a Csömöri úton, a Jászberényi úton, a Grassalkovich úton, nagy erőkkel zajlott az M3-as metró építése a Deák Ferenc tér és a Nagyvárad tér között, valamint átadták a forgalomnak a megújított Lánchidat és Váralagutat
– sorolta Vitézy Dávid az ötven évvel ezelőtt megvalósult budapesti fejlesztéseket. Hozzátette, mindez csak a közlekedés, a megújult parkokról, új kórházakról, egyéb létesítményekről és persze a lakásépítésekről még nem is esett szó. A közlekedési szakember ezek után közölte, ehhez képest ma, Karácsony Gergely főpolgármestersége idején egyetlen kötöttpályás beruházás sincs folyamatban, az M3-as metró felújításának elkészülte után.
Egy sem. Ez teljesen egyedülálló ebben a városméretben Európában, mindenhol metrók, elővárosi vasutak, villamosok épülnek, Varsótól Prágáig, Bukaresttől Bécsig, Münchentől Barcelonáig. Nem sírom vissza a hetvenes éveket, félreértés ne essék. De az ötven évvel ezelőtti listát a mai helyzettel összehasonlítva olyan érzésem van, mintha megállt volna az idő
– hangsúlyozta Vitézy, aki szerint lényegében ott tartunk, hogy minden érezhető ambíció és vízió eltűnt a város valós, nagy léptékű infrastrukturális fejlesztése mögül – úgy a fejlesztéseket sorra leállító és a vidék fejlesztésében gondolkodó kormányzati oldalon, mint a kétségtelenül valós városi forráshiány mögé bújva minden fejlesztésről lemondó és már a jövőről gondolkodni sem merő, terveket sem készítő, kizárólag a gyors publicitást hozó, kis beavatkozásokat előnyben részesítő, ráadásul egy hamis zöldideológia mentén minden nagyobb lehetséges fejlesztést módszeresen akadályozó önkormányzati oldalon.
Ebben a helyzetben tehát valójában a főváros fejlesztéséről való teljes lemondás jelképe volt ez a 150. évforduló számomra, kár érte. Ha lehet, ne várjunk Budapest 200. születésnapjáig, hogy ez megváltozzon
– írta Vitézy Dávid.
Forrás: Facebook/Magyar Nemzet; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok
