Dömötör Csaba feltette a nagy kérdést: mennyibe kerülne Ukrajna uniós csatlakozása és kinek kellene ezt kifizetni?
Mennyibe kerülne Ukrajna uniós csatlakozása és kinek kellene ezt kifizetni? – tette fel a kérdést a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Facebook-oldalán szombaton közzétett videójában.
Dömötör Csaba szerint ez egy fajsúlyos kérdés, amire eddig semmilyen választ nem kaptunk. Hozzátette, hogy a napokban Kijevben tárgyalt egy uniós biztos, és hogy az Európai Bizottság elnöke azt is megállapította: az ukránok szinte minden feltételt teljesítettek ahhoz, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások.
Rendben, de növekszik a szoba közepén egy nagy kérdőjel: mennyibe fog ez kerülni?
– tette fel a kérdést Dömötör Csaba. Hozzátette: azért lényeges ez a kérdés, mert Ukrajna egy óriási ország, viszont a fejlettségében jóval az uniós átlag alatt van, és ezért – a jelenlegi szabályok alapján – óriási támogatási összegekre számíthat. Hangsúlyozta: azt, hogy mekkora összegeket kell kifizetni, senki nem árulja el, és így akarnak döntést hozni a csatlakozásról.
Szólt arról is, hogy a Financial Times egy nemrégiben megjelent cikkében részletesen levezette, milyen pénzügyi következményekkel járna Ukrajna csatlakozása.
A lap egy olyan brüsszeli dokumentumra alapozta az állításait, amely egyébként nem nyilvános
– tette hozzá, kifejtve, hogy a cikk szerint minden mostani tagországnak többet kellene fizetnie az uniós költségvetésbe és kevesebbet kapnának belőle.
Ukrajna 61 millió eurót kapna a kohéziós alapból, és mivel a kohéziós forrásokat a fejlettségi szint alapján számítják ki, és mivel Ukrajna lejjebb húzná az EU fejlettségi átlagát, ez egyben azt is jelentené, hogy legalább kilenc tagállam már nem lenne jogosult a támogatásokra
– emelte ki Dömötör Csaba. Az államtitkár szerint nem mellékes a csatlakozás agrártámogatásokra gyakorolt hatása sem: a Financial Times által idézett tanulmány szerint Ukrajna a maga 41 millió hektárjával az EU legnagyobb kedvezményezettje lenne az agrárkifizetésekben, még Franciaországot is megelőzné.
Ennek az lenne a következménye, hogy más országokban, így például Magyarországon 20 százalékkal csökkenne a hektáronként kifizetett összeg
– mondta, hozzátéve, hogy az ukrán gabona lenyomná az árakat, és jó eséllyel génmódosított importot jelentene.
Mi, magyarok egyébként feltehetünk egy külön bejáratú kérdést is, azt, hogy hogyan várhatják el, hogy plusz pénzeket adjunk bármire, ha mi évek óta egyáltalán nem kapjuk meg a nekünk járó forrásokat? Ezt nem gondolhatják komolyan
– fogalmazott Dömötör Csaba. Úgy folytatta, hogy a Financial Times cikkében megszólal egy londoni kockázatelemző csoport vezetője is, aki szerint az ukrán csatlakozással kapcsolatos számok senkinek nem fognak tetszeni.
Ez biztosan így is van, ezért nem hozzák nyilvánosságra az erről szóló tanulmányt
– fűzte hozzá az államtitkár.
Azok, akik állandóan demokráciából oktatnak, egy pindurka jelét nem adják most annak, hogy esetleg megkérdeznék az európai embereket arról, hogy mit is gondolnak az egész csatlakozásról: egy egyébként hadviselő ország uniós tagságáról. Ők nem kérdezik meg, de mi megtesszük! Egy ilyen horderejű ügyben nem lehet előzetes párbeszéd nélkül dönteni
– hangsúlyozta Dömötör Csaba.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel
