Pesti Srácok

Mi a hasanlóság de Gaulle francia elnök és Orbán Viktor között?

Mi a hasanlóság de Gaulle francia elnök és Orbán Viktor között?

Orbán Viktor miniszterelnök hetek óta jelezte: hiba Ukrajnát azzal kecsegtetni, hogy gyorsítósávon csatlakozhat az unióhoz. Érvei azonban süket fülekre találtak az európai vezetőknél, ezért a magyar miniszterelnök a legutóbbi uniós csúcson egyszerűen elhagyta a termet, ahol kollégái végül egyhangúan meghozhattak egy rossz döntést – írja a Bennfentes. A portál párhuzamot vont a magyar miniszterelnök és Charles de Gaulle lépése között. Hiszen Franciaország legendás elnöke többször is élt azzal, hogy elhagyta a döntéshozó testületeket, amikor hazájának érdekeit semmibe vette a többi európai állam vagy az Egyesült Államok.

Ismeretes: nemrég az uniós csúcson Orbán Viktor miniszterelnök kiment az ülésteremből, amikor elkezdték tárgyalni Ukrajna EU-tagságát. Charles de Gaulle, Franciaország korábbi elnöke a döntéshozatalról való kivonulást megtette a NATO katonai bizottságainak elhagyásakor is, és kilépett az EK döntéshozói fórumaiból is, amikor kipattant a vita a tagállamok között a minősített többségi döntéshozatalról. Így De Gaulle akkori kiállása teremtette meg Európában a nemzeti vétó lehetőségét, és a többségi döntéshozatal visszaszorulását.

– emlékeztetett a Bennfentes. A portál felidézte De Gaulle elnök lépéseit, amikor nemzeti érdekeinek védelme érdekében hátrahagyta a döntéshozatali szerveket.

PestiSracok facebook image

Kivonulás az európai döntéshozatalból

Az Európai Közösség (EK) megalapítása után De Gaulle a közös agrárpolitika, de még inkább a szervezeten belüli döntési mechanizmus, a minősített döntéshozatali eljárás (qualified majority voting vagy QMV) körüli vita miatt kivonult az európai döntéshozatalból.

Az eljárás lehetővé tette a többségi akarat érvényesülését, azaz nem volt szükség egyhangú döntésre bizonyos kérdésekben. Ennek következtében a kisebbségi álláspontot képviselő államok érdeke sérülhetett.

Miután Franciaország nem tudott megállapodni az agrárpolitika kérdéseiben az EK másik öt tagállamával, 1965 júniusában De Gaulle visszahívta az ország képviselőit a szervezetből, és bojkottálta a szervezeti reformokról zajló tárgyalásokat. A francia fél jelenléte nélkül a szervezet egészen 1966 januárjáig megbénult, amikor a luxemburgi kompromisszummal sikerült a konfliktust feloldani.

A kompromisszum lényege az volt, hogy amennyiben valamely tagállam fontos nemzeti érdekeire hivatkozva ezt kérte, a többségi szavazással meghozandó döntéseket el lehetett halasztani addig, amíg a tagállamok egyhangú megállapodásra nem jutnak. Ez gyakorlatilag a nemzeti vétójog létrejöttét és a minősített döntéshozatal visszaszorulását jelentette.

De Gaulle vétója a britek EGK-felvételével szemben

A tábornok nem csupán az atlanti szövetségben, hanem az európaiban is igyekezett a mozgásterét bővíteni. 1963. január 14-én de Gaulle tábornok sajtótájékoztatót tartott, amelynek során kijelentette, hogy ellenzi az Egyesült Királyság csatlakozási kérelmét, és a kontinens, valamint a szigetország gazdasági érdekeinek összeegyeztethetetlenségéről beszélt. Követelte, hogy Nagy-Britannia fogadja el a már tag hatok valamennyi feltételét, és mondjon le a szabadkereskedelmi övezetébe tartozó országokkal szemben vállalt kötelezettségeiről. Január 28-án a francia kormány arra kényszerítette öt európai partnerét – akiket megdöbbentett ez az egyoldalú vétó –, hogy halasszák el a csatlakozási tárgyalásokat a tagjelölt országokkal.

A francia elnök attól tartott, hogy az új aspiráns veszélyeztetné a közös agrárpolitikát (KAP), és az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) egy hatalmas szabadkereskedelmi övezetté alakítaná át.

Azonban de Gaulle tábornok hozzáállásának olyan okai is voltak, amelyek túlmutattak az EGK érdekein. A háború alatti londoni száműzetése óta táplált angolellenes ellenszenvén túl az angol–amerikai nukleáris megállapodástól is tartott, amelyet az USA és Nagy-Britannia közti nukleáris fegyverkezésre vonatkozó megállapodás okozott, és amelynek keretében az USA Polaris rakétákkal látta el a briteket.

Forrás: Bennfentes; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.