Mi a hasanlóság de Gaulle francia elnök és Orbán Viktor között?
Orbán Viktor miniszterelnök hetek óta jelezte: hiba Ukrajnát azzal kecsegtetni, hogy gyorsítósávon csatlakozhat az unióhoz. Érvei azonban süket fülekre találtak az európai vezetőknél, ezért a magyar miniszterelnök a legutóbbi uniós csúcson egyszerűen elhagyta a termet, ahol kollégái végül egyhangúan meghozhattak egy rossz döntést – írja a Bennfentes. A portál párhuzamot vont a magyar miniszterelnök és Charles de Gaulle lépése között. Hiszen Franciaország legendás elnöke többször is élt azzal, hogy elhagyta a döntéshozó testületeket, amikor hazájának érdekeit semmibe vette a többi európai állam vagy az Egyesült Államok.
Ismeretes: nemrég az uniós csúcson Orbán Viktor miniszterelnök kiment az ülésteremből, amikor elkezdték tárgyalni Ukrajna EU-tagságát. Charles de Gaulle, Franciaország korábbi elnöke a döntéshozatalról való kivonulást megtette a NATO katonai bizottságainak elhagyásakor is, és kilépett az EK döntéshozói fórumaiból is, amikor kipattant a vita a tagállamok között a minősített többségi döntéshozatalról. Így De Gaulle akkori kiállása teremtette meg Európában a nemzeti vétó lehetőségét, és a többségi döntéshozatal visszaszorulását.
Ekkortól alakult ki a gyakorlat, hogy a vitás kérdésekben nem születik döntés egészen addig, amíg konszenzus nem alakul ki róla a tagállamok között
– emlékeztetett a Bennfentes. A portál felidézte De Gaulle elnök lépéseit, amikor nemzeti érdekeinek védelme érdekében hátrahagyta a döntéshozatali szerveket.
Kivonulás az európai döntéshozatalból
Az Európai Közösség (EK) megalapítása után De Gaulle a közös agrárpolitika, de még inkább a szervezeten belüli döntési mechanizmus, a minősített döntéshozatali eljárás (qualified majority voting vagy QMV) körüli vita miatt kivonult az európai döntéshozatalból.
Az eljárás lehetővé tette a többségi akarat érvényesülését, azaz nem volt szükség egyhangú döntésre bizonyos kérdésekben. Ennek következtében a kisebbségi álláspontot képviselő államok érdeke sérülhetett.
Miután Franciaország nem tudott megállapodni az agrárpolitika kérdéseiben az EK másik öt tagállamával, 1965 júniusában De Gaulle visszahívta az ország képviselőit a szervezetből, és bojkottálta a szervezeti reformokról zajló tárgyalásokat. A francia fél jelenléte nélkül a szervezet egészen 1966 januárjáig megbénult, amikor a luxemburgi kompromisszummal sikerült a konfliktust feloldani.
A kompromisszum lényege az volt, hogy amennyiben valamely tagállam fontos nemzeti érdekeire hivatkozva ezt kérte, a többségi szavazással meghozandó döntéseket el lehetett halasztani addig, amíg a tagállamok egyhangú megállapodásra nem jutnak. Ez gyakorlatilag a nemzeti vétójog létrejöttét és a minősített döntéshozatal visszaszorulását jelentette.
De Gaulle vétója a britek EGK-felvételével szemben
A tábornok nem csupán az atlanti szövetségben, hanem az európaiban is igyekezett a mozgásterét bővíteni. 1963. január 14-én de Gaulle tábornok sajtótájékoztatót tartott, amelynek során kijelentette, hogy ellenzi az Egyesült Királyság csatlakozási kérelmét, és a kontinens, valamint a szigetország gazdasági érdekeinek összeegyeztethetetlenségéről beszélt. Követelte, hogy Nagy-Britannia fogadja el a már tag hatok valamennyi feltételét, és mondjon le a szabadkereskedelmi övezetébe tartozó országokkal szemben vállalt kötelezettségeiről. Január 28-án a francia kormány arra kényszerítette öt európai partnerét – akiket megdöbbentett ez az egyoldalú vétó –, hogy halasszák el a csatlakozási tárgyalásokat a tagjelölt országokkal.
A francia elnök attól tartott, hogy az új aspiráns veszélyeztetné a közös agrárpolitikát (KAP), és az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) egy hatalmas szabadkereskedelmi övezetté alakítaná át.
Azonban de Gaulle tábornok hozzáállásának olyan okai is voltak, amelyek túlmutattak az EGK érdekein. A háború alatti londoni száműzetése óta táplált angolellenes ellenszenvén túl az angol–amerikai nukleáris megállapodástól is tartott, amelyet az USA és Nagy-Britannia közti nukleáris fegyverkezésre vonatkozó megállapodás okozott, és amelynek keretében az USA Polaris rakétákkal látta el a briteket.
Forrás: Bennfentes; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
