Orbán Balázs: Ukrajna uniós csatlakozása ügyében megszűnt az egység
Ukrajna európai uniós csatlakozásának kérdése bizonyosan nem dőlt még el, csak az, hogy az ügyben nincs egység az EU-n belül, ez az egység megszűnt – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Orbán Balázs rámutatott: az európai uniós csúcstalálkozón Magyarország egyértelműen jelezte, hogy nem ért egyet Ukrajna csatlakozásával, és jelen feltételek mellett a csatlakozási tárgyalások megkezdését elhibázottnak, korainak, indokolatlannak, előkészítetlennek gondolja.
A huszonhat tagállam viszont ragaszkodott ahhoz, hogy egy pozitív jelzést kell küldeni Ukrajnának, továbbá arra hívták fel a figyelmet, hogy a csatlakozási tárgyalások hosszú időt vesznek igénybe
– tette hozzá. Orbán Balázs számításai szerint legalább 75 olyan pont van még, amelyben egyhangú döntéshozatalra van szükség, tehát Magyarország hozzájárulása nélkül a folyamat nem tud továbbmenni, illetve a legvégén a magyar parlamentnek is ki kell mondania a döntő szót.
Jeleztük egyet nem értésünket, és hagytuk, hogy a 26 tagállam meghozza ezt a döntést
– mondta. A miniszterelnök politikai igazgatója leszögezte:
az európai uniós alapszerződés a napnál is világosabban fogalmaz, mert az EU-t bővíteni csak a tagállamok beleegyezésével lehet, máshogy nem, és Magyarország jogát sem tudják semmilyen eljárási szabállyal bizonyos mértéken túl korlátozni.
A diskurzus nem is erről szólt – folytatta –, hanem arról, hogy az EU meghatározott még a korábbi, tagjelölti státusz megadására hét feltételt, amelyek közül az Európai Bizottság értékelése szerint is csak négyet teljesít Ukrajna, Magyarország szerint pedig egyik sem teljesült. Ilyen körülmények között Orbán Balázs időszerűtlennek nevezte a csatlakozási tárgyalások következő fázisba léptetését. Arról is beszélt: az uniós költségvetés ügyében Magyarország kiinduló álláspontja az, hogy nincs szükség az EU költségvetésének módosítására.
Ugyanis minden kérdés megoldható a költségvetés keretein kívül vagy a meglevő kereteken belüli belső átcsoportosítással. Ez igaz Ukrajna csatlakozására és a megnövekedett kamatterhek miatti extra finanszírozás biztosítására is
– közölte, majd hozzáfűzte: ennek ellenére több tagállam és egyes uniós intézmények, mint az Európai Bizottság vezetői, úgy gondolják, hogy módosításra van szükség.
Magyarország kész az ezzel kapcsolatos tárgyalásokra, de vannak feltételeink
– jelezte Orbán Balázs. Ezek között említette, hogy egyrészt a magyar emberek pénzét nem lehet Ukrajnának odaadni, másrészt Ukrajna finanszírozásával kapcsolatban le kell folytatni egy stratégiai vitát, hiszen az eddigi stratégia megbukott.
A helyreállítási alap forrásai kapcsán megemelkedett kamatterhekhez való magyar hozzájárulás pedig fel sem merülhet addig, amíg Magyarország nem jut hozzá a neki járó uniós forrásokhoz
– emelte ki. Megjegyezte: ilyen terheket nem fog Magyarország pluszban finanszírozni, amikor Brüsszel politikai okokból visszatartja az országnak járó forrásokat. A miniszterelnök politikai igazgatója valószínűsítette, hogy a közeljövőben tartanak egy rendkívüli európai uniós csúcsot, úgyhogy a vitás kérdéseket az addig tartó időszakban kell megoldani.
Ha ez sikerül, lesz költségvetés-módosítás, ha nem, akkor a költségvetésen kívül kell a továbbiakat a többi tagállamnak megoldania
– foglalta össze. A költségvetés módosításában a migrációval kapcsolatos és az európai gazdasági versenyképességet javító többletforrásokról is van szó, és Orbán Balázs közlése szerint Magyarország már korábban is jelezte, hogy alapvetően több ponttal is egyetért. Azonban Ukrajna támogatásához vannak feltételei, ha azt az unió a költségvetésen belül szeretné megoldani. Ilyen például, hogy a támogatás legfeljebb egy évre szólhat, és a jogtalanul visszatartott források kapcsán tehernövekedést nem tud Magyarország vállalni. Orbán Balázs hangsúlyozta: csak akkor tud a 27 uniós tagállam közösen dönteni a költségvetés módosításáról, ha Magyarország felvetéseit az uniós csúcs előtti időszakban kezelik az uniós szervek, tehát egy intenzív tárgyalási időszak következik Magyarország és az Európai Bizottság, valamint Magyarország és a többi uniós tagállam között.
Ennek sikerén múlik, hogy a következő uniós csúcsot van-e értelme összehívni. Ha erre nincs esély, akkor a többi tagállam kormányközi alapon tudja megoldani a számukra fontos kérdéseket
– zárta szavait a miniszterelnök politikai igazgatója.
Forrás: MTI, Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
