Pesti Srácok

Elhunyt Jacob Rothschild brit pénzmogul

Elhunyt Jacob Rothschild brit pénzmogul

Elhunyt Lord Jacob Rothschild brit nagybefektető, a Rothschild bankárdinasztia tagja. Halálát hétfőn jelentette be a család. Lord Rothschildot 87 esztendős korában érte a halál.

A mágnás – teljes nevén Nathaniel Charles Jacob Rothschild – a brit pénzügyi szolgáltatási szektor egyik legismertebb szereplője volt, és hasonló hírnévre tett szert igen szerteágazó közéleti és jótékonysági tevékenységével is. Jelentős adományokkal segítette a művészeteket, és hosszú ideig a világ egyik legnagyobb képzőművészeti közgyűjteménye, a londoni Nemzeti Galéria elnöke volt.

Jacob Rothschild hatvan évvel ezelőtt az NM Rothschild & Sons nevű, a bankárdinasztia XVIII. századi megalapítója, Nathan Mayer von Rothschild által létrehozott londoni befektetési banknál kezdte pályafutását, de 1980-ban – miután nézeteltérésbe keveredett unokatestvérével, Sir Evelyn de Rothschilddal – kivonult a családi tulajdonú pénzintézetből és a következő évtizedekben felépítette saját pénzügyi birodalmát. Ennek egyik legnagyobb intézménye az RIT Capital – korábbi nevén Rothschild Investment Trust – pénzügyi és befektetési szolgáltató konglomerátum, amelynek Jacob Rothschild 31 évig volt az elnöke. A londoni értéktőzsdén jegyzett cég jelenlegi piaci tőkeértéke az aktuális részvényárfolyam alapján meghaladja a 2,6 milliárd fontot (1190 milliárd forint). A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap által a Nagy-Britanniában élő ezer leggazdagabb mágnásról évente összeállított vagyonlista – Rich List – legutóbbi kiadása 825 millió fontra (376 milliárd forintra) taksálta Lord Rothschild vagyonát. A néhai mágnás ezzel a 210. helyre került a brit pénzarisztokrácia felső ezrének mezőnyében.

A család hétfőn közzétett megemlékezése szerint Jacob Rothschild igen sok ember életében játszott kimagasló szerepet, a művészetek és a kultúra támogatásának élharcosa, az izraeli és általában a zsidó kultúra megőrzéséért tevékenykedő jótékonysági szervezetek szenvedélyes finanszírozója volt. A családi közlemény szerint az elhunyttól szűk családi körben, a zsidó hagyományoknak megfelelően vesznek végső búcsút, és a későbbiekben emlékművet emelnek tiszteletére.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.