Pesti Srácok

Hoppál Péter: száz programot rendeznek a magyar–török kulturális évadban

Hoppál Péter: száz programot rendeznek a magyar–török kulturális évadban

Száz programot szerveznek idén a Magyarország és Törökország diplomáciai kapcsolatfelvételének 100. évfordulója alkalmából indult kulturális évadban – mondta Hoppál Péter, a Magyar–Török Kulturális Évad előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A kormánybiztos úgy fogalmazott: száz programmal tisztelgünk idén a száz éves diplomáciai kapcsolatok előtt. A kulturális programok között sorolta, hogy újra kiadják az elmúlt évtizedekben török nyelvre fordított magyar irodalmi műveket Törökországban a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában. Ismertette: a különböző művészeti ágakban mutatják be, hol tart ma a magyar alkotó- és előadóművészet; ezt egészítik ki a tudományos programok, konferenciák, egyetemi együttműködések, a kortárs és az elmúlt 200 év magyar képzőművészetét bemutató kiállítások, de része lesz az évadnak a sport is.

– fogalmazott a kormánybiztos. Hoppál Péter közölte: a 2024-es magyar–török kulturális évad programjai egy éven keresztül zajlanak a két országban párhuzamosan. A kulturális évadot 2023. december 18-án nyitották meg, az ünnepi rendezvénynek a Müpa adott otthont.

PestiSracok facebook image

Hoppál Péter felidézte, hogy Törökország köztársasággá válása után Magyarországgal kötötte meg az első diplomáciai kapcsolatot Kemal Atatürk elnök vezetésével. Mint mondta, az elmúlt száz évben hazánk sok-sok szakember segítségét adta az épülő Török Köztársaságnak, fővárosának, Ankarának, ők emiatt is szeretettel fordulnak a magyarok felé. Emlékeztetett arra is, hogy vesztes szabadságharcaink után magyar emigránsok mentek Törökországba, így az 1848-as szabadságharc hősei is, a kormányzóval, Kossuth Lajossal az élen. Hangsúlyozta: a magyar–török kapcsolatrendszer mély gyökerű, a szavaink jelentős része török eredetű, de a két nép például az ornamentikát, a díszítést is átvette egymástól, az elmúlt száz évben pedig a diplomáciai kapcsolatok új dimenziójában hallatlan perspektívában mutatható fel az együttműködés, barátság.

– mondta a kormánybiztos. Kitért arra, hogy a legősibb magyar népzenei rétegek egyike az ótörök, valamint megemlítette, hogy a türk országok nagy figyelmet szentelnek legismertebb költőnk, Petőfi Sándor emlékének. Az interjúban a 150 éve felfedezett Balassi-kódex kapcsán arról is beszélt: Balassi Bálint öröksége is bizonyítja, hogy a XVI. századi magyar irodalom segítette a magyar megmaradást a három részre szakadt ország időszakában, és rámutatott, hogy Balassi "ad notam", egy nótára, egy dallamhoz írt versei között számos török ének volt. Hoppál Péter elmondta: egymás irodalmának, kultúrájának jobb megismerésében szerepe lesz a két ország állami médiái és irodalmi intézményei együttműködésének is.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!

Exkluzív 2023 április 24.
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.