Elina Valtonen szerint most az a legfontosabb, hogy Ukrajna támogatói továbbra is a lehető legtöbb segítséget küldjék.
A nyugati országoknak, köztük az Egyesült Államoknak nem szabad teljesen ellenezniük azt az elképzelést, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába, ha az ottani körülmények romlanak – mondta Elina Valtonen finn külügyminiszter a NatSec napilapnak a Politico szerint.
Fontos, hogy ne zárjunk ki semmit hosszú távon, mert soha nem tudhatjuk, mennyire súlyossá válik a helyzet”
– mondta Valtonen egy ma reggeli interjúban. Hozzátette: „De a finn álláspont világos: jelenleg nem küldünk csapatokat, és nem vagyunk hajlandóak erről beszélni sem”.
Valtonen megjegyzése egy nappal azután hangzott el, hogy Emmanuel Macron francia elnök kitartott amellett, hogy nem zárja ki, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, ami szakadást okozott az amerikai és európai vezetők között. Miután február végén találkozott Macronnal az európai vezetők csúcstalálkozóján a finn elnök, Sauli Niinistö azt mondta, hogy konszenzus van arról, hogy nem telepítenek nyugati katonákat Kijevbe. Hozzátette: ez Finnország álláspontja is. Vlagyimir Putyin orosz elnök világossá tette, hogy az Ukrajna védelmére érkező ilyen csapatok jelentős eszkalációt okoznának, és növelnék annak kockázatát, hogy nukleáris háborút indítson a Nyugattal. Az ukrán katonák azonban az elmúlt hetekben nehezen tudták visszaverni a a támadókat, és az emberhiány Kijev fő gondjai közé tartozik.
Valtonen megjegyzése egy hosszabb távú, hipotetikus lehetőségről szólt. Érvelése azonban azt mutatja, hogy a háború elhúzódásával azok az európai országok, amelyek közvetlen veszéllyel nézhetnek szembe Moszkva miatt, hajlandóak lehetnek komolyabban fontolóra venni ezt a lehetőséget.
Valtonen szerint most az a legfontosabb, hogy Ukrajna támogatói továbbra is a lehető legtöbb segítséget küldjék. A cikkben kiemelték, hogy a NATO két legújabb arcának egyikeként Finnország megtette a magáét: a GDP több mint 0,6 százalékát költötte Ukrajnára – az Egyesült Államok körülbelül 0,3 százalékot különített el Kijevre –, és meghaladta a szövetség 2 százalékos GDP-kiadási célját. „Sok európai ország sokkal többet tehetne” – mondta Valtonen. A finn külügyminiszter szerint mivel az ukrán támogatások kérdése megrekedt a kongresszusban, Washington hírneve forog kockán a világ színpadán:
Ha az utca embere úgy érzi, hogy az Egyesült Államokat alapvetően már nem érdeklik annyira ezek az értékek, akkor természetesen ennek lehet hatása”
