Pesti Srácok

Nagyon úgy fest, hogy Észtország tényleg katonákat küldene Ukrajnába

Nagyon úgy fest, hogy Észtország tényleg katonákat küldene Ukrajnába

Az elmúlt napokban több cikk is megjelent a nemzetközi sajtóban arra vonatkozóan, hogy Észtország katonákat küldhet Ukrajnába. Az EU-tagország, és vele együtt a NATO ezáltal belekeveredhet az orosz–ukrán háborúba. Tallinn tervei között szerepel, hogy nem harci tevékenységet átvéve kiváltsanak ukrán erőket, akik így a frontra mehetnek.

Észtország vezetése arról tárgyal, hogy csapatokat küldjön Ukrajna nyugati részébe, hogy átvegyék az ukrán erőktől a nem közvetlen harci feladatokat. Ezzel lehetőséget adnának Kijevnek, hogy még több saját katonát küldjön a frontra – mondta a Breaking Defense-nek az észt elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Mint a portál írja, az észt hadsereg már hónapokkal ezelőtt belső megbeszéléseket folytatott arról, hogy csapatait Nyugat-Ukrajnába küldheti, távol a frontvonalaktól, hogy átvegyenek néhány nem harci küldetést, hogy felszabadítsák az ukrán csapatokat.

Martin Herem vezérkari főnök ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a témával kapcsolatban azóta nem zajlott komolyabb egyeztetés. Kiemelte, hogy a külföldi csapatok ukrajnai jelenléte a köztudatban a „semmit sem csinálni” és a „harcolni” között polarizálódott. Hozzátette: számos más módon is tudnának segíteni. Megemlítette az egészségügyi vagy a logisztikai feladatokat, de a légvédelmet is.

Herem megjegyzései azután hangzottak el, hogy Litvánia miniszterelnöke, Ingrida Šimonytė a Financial Timesnak azt mondta, kész litván csapatokat küldeni Ukrajnába, hogy ott képezzék ki Kijev erőit. Az FT azt írta, Šimonytė azt jósolta, hogy Oroszország eszkalációnak tekintheti a lépést, de hozzátette:

PestiSracok facebook image

Egy észt törvényhozó, Marko Mihkelson (Reformpárt, Renew Europe), aki egyben az észt parlament külügyi bizottságának elnöke, az orosz nukleáris „zsarolásról” beszélt, és azt szorgalmazta, hogy külföldi csapatok menjenek Ukrajnába. Szerinte az európai nemzeteknek „el kell kezdeniük gondolkodni a hajlandók koalícióján”. Mihkelson szerint az egész kezdődhetne a légvédelemmel, és példaként az Izraelt az iráni drón- és rakétatámadástól megvédő nemzetközi koalíciót hozta fel. Reményét fejezte ki, hogy országa egy ilyen koalíció tagja lenne. Mint fogalmazott, „tudják a kötelességüket”. Hangsúlyozta: ha nem küldenek csapatokat, akkor Észtország is frontvonallá válhat.

– mondta, hozzátéve, hogy „döntő fontosságú", hogy ott semmisítsék meg azokat. Hozzáfűzte: ha meglesz a „hajlandók koalíciója”, és ha Észtország a csatlakozás mellett dönt, Tallinnnak nem lesz semmilyen kifogása.

– mondta Mihkelson, aki más szövetségeseiktől is elvárja, hogy „ugyanezt tegyék”.

– mondta. Madis Roll, az észt köztársasági elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint a téma kapcsán nem lehet rövid távon döntésre számítani. A végrehajtó hatalom jelenleg elemzi a lehetőségeket, és bár azt mondta, hogy Észtország szívesebben tenne meg egy ilyen lépést egy teljes NATO-misszió részeként – „hogy megmutassa az erőt és az elszántságot szélesebb körben” –, de nem zárja ki azt sem, hogy egy kisebb koalíció tagjai legyenek.

– mondta.

– tette hozzá. Hangsúlyozta azt is, hogy nem tartja azt sem elképzelhetetlennek, hogy az ilyen lépést ellenző NATO-országok „az idő előrehaladtával” meggondolják magukat. Az észt kormány számára ugyanakkor jelenleg a legsürgetőbb kérdés továbbra is Ukrajna nemzetközi támogatásának fenntartása és bővítése. A cél, hogy az ukránokat fegyverekkel, lőszerrel lássák el, és kiképzésüket biztosítsák. Oroszországot pedig továbbra is politikai és gazdasági elszigeteltségben kell tartani szerintük. Hanno Pevkur reformpárti védelmi miniszter viszont azt mondta, hogy az ötlet, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába, egyelőre még nem vezetett sehova sem Észtországban, sem az Európai Unióban. A tárcavezető szerint a legfontosabb feladat a lőszer Ukrajnába küldése és a katonák kiképzése más országokban, például Lengyelországban.

– áll az észt külügyminisztérium a közösségi médiában megjelent bejegyzésében.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Valda Kalnina

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.