Nagyon úgy fest, hogy Észtország tényleg katonákat küldene Ukrajnába

Észtország vezetése arról tárgyal, hogy csapatokat küldjön Ukrajna nyugati részébe, hogy átvegyék az ukrán erőktől a nem közvetlen harci feladatokat. Ezzel lehetőséget adnának Kijevnek, hogy még több saját katonát küldjön a frontra – mondta a Breaking Defense-nek az észt elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Mint a portál írja, az észt hadsereg már hónapokkal ezelőtt belső megbeszéléseket folytatott arról, hogy csapatait Nyugat-Ukrajnába küldheti, távol a frontvonalaktól, hogy átvegyenek néhány nem harci küldetést, hogy felszabadítsák az ukrán csapatokat.

Martin Herem vezérkari főnök ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a témával kapcsolatban azóta nem zajlott komolyabb egyeztetés. Kiemelte, hogy a külföldi csapatok ukrajnai jelenléte a köztudatban a „semmit sem csinálni” és a „harcolni” között polarizálódott. Hozzátette: számos más módon is tudnának segíteni. Megemlítette az egészségügyi vagy a logisztikai feladatokat, de a légvédelmet is.

Herem megjegyzései azután hangzottak el, hogy Litvánia miniszterelnöke, Ingrida Šimonytė a Financial Timesnak azt mondta, kész litván csapatokat küldeni Ukrajnába, hogy ott képezzék ki Kijev erőit. Az FT azt írta, Šimonytė azt jósolta, hogy Oroszország eszkalációnak tekintheti a lépést, de hozzátette:

Egy észt törvényhozó, Marko Mihkelson (Reformpárt, Renew Europe), aki egyben az észt parlament külügyi bizottságának elnöke, az orosz nukleáris „zsarolásról” beszélt, és azt szorgalmazta, hogy külföldi csapatok menjenek Ukrajnába. Szerinte az európai nemzeteknek „el kell kezdeniük gondolkodni a hajlandók koalícióján”. Mihkelson szerint az egész kezdődhetne a légvédelemmel, és példaként az Izraelt az iráni drón- és rakétatámadástól megvédő nemzetközi koalíciót hozta fel. Reményét fejezte ki, hogy országa egy ilyen koalíció tagja lenne. Mint fogalmazott, „tudják a kötelességüket”. Hangsúlyozta: ha nem küldenek csapatokat, akkor Észtország is frontvonallá válhat.

– mondta, hozzátéve, hogy „döntő fontosságú", hogy ott semmisítsék meg azokat. Hozzáfűzte: ha meglesz a „hajlandók koalíciója”, és ha Észtország a csatlakozás mellett dönt, Tallinnnak nem lesz semmilyen kifogása.

– mondta Mihkelson, aki más szövetségeseiktől is elvárja, hogy „ugyanezt tegyék”.

– mondta. Madis Roll, az észt köztársasági elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint a téma kapcsán nem lehet rövid távon döntésre számítani. A végrehajtó hatalom jelenleg elemzi a lehetőségeket, és bár azt mondta, hogy Észtország szívesebben tenne meg egy ilyen lépést egy teljes NATO-misszió részeként – „hogy megmutassa az erőt és az elszántságot szélesebb körben” –, de nem zárja ki azt sem, hogy egy kisebb koalíció tagjai legyenek.

– mondta.

– tette hozzá. Hangsúlyozta azt is, hogy nem tartja azt sem elképzelhetetlennek, hogy az ilyen lépést ellenző NATO-országok „az idő előrehaladtával” meggondolják magukat. Az észt kormány számára ugyanakkor jelenleg a legsürgetőbb kérdés továbbra is Ukrajna nemzetközi támogatásának fenntartása és bővítése. A cél, hogy az ukránokat fegyverekkel, lőszerrel lássák el, és kiképzésüket biztosítsák. Oroszországot pedig továbbra is politikai és gazdasági elszigeteltségben kell tartani szerintük. Hanno Pevkur reformpárti védelmi miniszter viszont azt mondta, hogy az ötlet, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába, egyelőre még nem vezetett sehova sem Észtországban, sem az Európai Unióban. A tárcavezető szerint a legfontosabb feladat a lőszer Ukrajnába küldése és a katonák kiképzése más országokban, például Lengyelországban.

– áll az észt külügyminisztérium a közösségi médiában megjelent bejegyzésében.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Valda Kalnina