Stratégiai változásokra van szükség Brüsszelben – forradalmi javaslatot tett le Nagy Márton
A célunk az volt, hogy feltegyük az asztalra az autóipar érintő legnagyobb kérdéseket – foglalta össze Nagy Márton azt, hogy a magyar soros uniós elnökség keretében a tárcája az elektromos autózás felgyorsításáról szól javaslatot készített. A 11 pontos csomagban elsősorban az infrastruktúrával kapcsolatos problémákat szeretnék megoldani, hiszen ennek hiányában nincs jövője Európában az elektromos autózásnak.
Az első tanácsülés, a versenyképességi tanács kedden lezárult, itt az volt a feladata, hogy decemberre az informális ülésre egy versenyképességi paktumot készítsen elő – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A magyar elnökség egy olyan javaslatcsomagot tett le, ami az elektromos autózás felgyorsításáról szól. Nagy Márton szerint új stratégiára és megközelítésre van szükség – írja az Index.
A magyar uniós elnökség első tanácsi ülését Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter vezette, és három fókusztéma került szóba: az elektromobilitás, a mesterséges intelligencia és az európai versenyképesség. Nagy Márton bejelentette, hogy szerdán érkezik az elektromos autózást érintő 11 pontos csomag. Kedden már ismertettük, hogy az Új Európai Versenyképességi Megállapodás tervezetét a kabinet várhatóan a decemberi uniós csúcson mutathatja be.
Ennek keretében több prioritást is kijelölt a kormány:
a gazdasági növekedés újraindítása és a tartós növekedés feltételeinek kialakítása,
a belső piac elmélyítése,
a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása,
a zöld- és digitális átmenet elősegítése az európai gazdasági szereplőkkel és az európai polgárokkal partnerségben,
a nemzetközi együttműködések előmozdítása,
illetve a munkahelyek stabilitásának és fenntarthatóságának biztosítása.
Nagy Márton szerdán arra hívta fel a figyelmet, hogy az autóiparban a tagállamok különböző stratégián vannak. Szerinte uniós és magasszintű beavatkozásokra van szükség, amik célzottan segítik az autóipart. A tárcavezető szerint az elektromos autózás Kínában, Európában és Amerikában eltérő ütemben zajlik, de összességében jelentős a növekedés ezen a területen. Az autóipar az egyik legkomolyabb változását éli, és a zöldátállás következtében a szektor páratlan átálláson megy keresztül. Ugyanakkor Németországban határozottan visszaesés látható. Nagy Márton szerint „a bizalom, ami az elektromosautózásban van, remegni látszik.”
Majd felhívta a figyelmet arra, hogy Európában az átálláshoz szükséges infrastruktúrák jóval lassabban épülnek. Ráadásul a hálózat sem bírja el jelenleg ezt a mértékű átállást. Majd Nagy Márton kiemelte: míg Európa egyre hátrébb kerül az eladott elektromos autók tekintetében, Kínában már lassan állami támogatások se szükségesek a növekedéshez.
A párbeszéd előmozdítása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium vitaindító javaslatokat fogalmazott meg, az európai elektro-mobilitás érdekében. A tárca szerint az elektromos járművek terjedése érdekében töltőinfrastruktúra fejlesztésre van szükség. Ezért 11 javaslatot fogalmaztak meg az Európai Uniónak:
a tárca szerint a könnyű tehergépjárműveket érintő AFIR-szabályozás (alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet) szigorítása szükséges és minden egyes töltőállomás kapacitását 900 kilowattra kell növelni;
az Európai Unióban működő üzemanyagtöltő állomások 80 százalékán biztosítani kell legalább 150 kilowatt, de lehetőleg 300 kilowatt teljesítményű gyorstöltőt;
nyilvános töltőhálózatokat kell fejleszteni;
a tárca szerint egyszerűsíteni kell az engedélyeztetési eljárásokat;
az állami szabályzások enyhítését javasolják az uniós tagállamoknak;
az Európai Unió polgárainak 4500 eurós tisztán elektromos járművek vásárlására fordítható támogatás;
az elektromos járművek használtautó-piacának egyedi támogatása;
az európai flottafelújítási rendszer bevezetése szükséges;
javasolt az akkumulátorok vagy azok részeinek cseréjére vonatkozó technológiasemleges eljárások előmozdítása;
A használt akkumulátorok kötelező újrafeldolgozása;
a közlekedés fenntarthatóbbá tétele: a vasúti közlekedés előtérbe helyezése.
A minisztérium szerint egy uniós munkacsoport létrehozása is szükséges, illetve kifejezetten törvényt is kell alkotni a szektornak, „amelyben ezt az egészet egységes keretrendszerbe lehet helyezni” – összegezte Nagy Márton.
Korábban már szóba került, hogy a kormány egyértelműen letette a voksát az autóipar és így az akkumulátorgyártás mellett. Azonban szakértők szerint jelenleg komoly hiányosságok és még rendezetlen kihívások előtt áll a magyar akkumulátorgyártás. A zöldkérdések mellett komoly kérdőjelek vetődnek fel a veszélyes hulladékok feldolgozásánál is, ahol még a szabályozás sem megfelelő, pedig az akkumulátorhulladék külön értéket képvisel.
Az akkumulátorhulladékok kezelésével kapcsolatban Magyarországon zöldszempontból több aggály is felmerül
– így kezdte az Indexnek Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője. A szakmai szereplők szerint a legtöbb jelenleg alkalmazott újrahasznosítási megoldás energiaigényes, balesetveszélyes, és sok mérgező anyag keletkezik a folyamatokban.
Az elmúlt időszakban sokat dolgoztam azon, hogy megértsem az akkumulátorok újrafelhasznosításának a folyamatát
– ezt már Nagy Márton mondta az Index a témával kapcsolatos kérdésünkre. A tárcavezető szerint az a technológia már adott, hogy feldolgozzuk ezeket a veszélyes anyagokat. Majd arra is kitért, hogy jelenleg gyártási selejtről az Unióban még beszélhetünk, de az első igazi kihívás 3-4 év múlva az első akkulátorokkal felszerelt autók feldolgozása valóban kihívást jelentenek majd.
Ez az ipar úgy fog kialakulni, hogy elválik majd az előzetes kezelés és a darálás, amit ott fognak végezni, ahol ennek lesz piaci. Az Unió megtiltja majd, hogy ezeket kivigyék, ezt az térségen belül fogjuk feldolgozni, hiszen rengeteg ritka földfémet tartalmaznak
– összegezte. Nagy Márton szerint ezeknek a feldolgozása a gyárak közelében zajlik majd le. Az Index korábban megkereste ezzel a témakörrel az Energiaügyi Minisztériumot. A lapunknak küldött válaszában a tárca leszögezte:
A kormánynak minden beruházó irányában határozott elvárása, hogy a tevékenységükre vonatkozó környezetvédelmi, munkavédelmi és egyéb szabályokat be kell tartani. A hatóságok folyamatosan ellenőrzik az ilyen létesítményeket, és amennyiben az ipari üzemek működése nem a jogszabályi előírásoknak és az engedélyben foglaltaknak megfelelően történik, úgy a hatóság a környezet és a magyar emberek védelme érdekében megteszi a megfelelő lépéseket.
Forrás: Index; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
