Pesti Srácok

Nagy Márton: cél a magyar-kínai gazdasági együttműködés további erősítése

Nagy Márton: cél a magyar-kínai gazdasági együttműködés további erősítése

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn hivatalában fogadta a Kínai Export-Import Bank vezérigazgatóját és elnök-helyettesét, Ren Shengjunt - ismertette a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A szaktárca tájékoztatása szerint a felek áttekintették a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok legfontosabb területeit és a bank által finanszírozott Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésének helyzetét. A tárgyaláson szó esett a lehetséges jövőbeni közös projektekről: a közlekedési infrastruktúra területén a V0 és a budapesti repülőtérre vezető vasútvonalakról, a magyar-szerb határátkelő fejlesztéséről, illetve a Szerbiába vezető kőolajvezeték és az elektromosautó-töltő hálózat fejlesztésének lehetőségeiről.

- ismertetik a közleményben.

PestiSracok facebook image

Az NGM rámutat: Magyarország minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy a kínai áruk logisztikai központja legyen, hiszen fekvése kiváló, infrastruktúrája fejlett, a befektetői környezet pedig versenyképes. A kínai vállalatok már 6400 milliárd forintnyi beruházást hajtanak végre hazánkban, ezek mintegy 25 ezer új munkahelyet hoznak létre közvetlenül. A tavalyi adatok szerint Kína Magyarország kilencedik, Európán kívül pedig a legfontosabb kereskedelmi partnere.

Nagy Márton kiemelte: Kína hazánk kiemelt gazdasági partnere, amely együttműködést a pénzügyi területen is tovább szükséges erősíteni. A legnagyobb kínai bankok már megjelentek Magyarországon, jó esély mutatkozik arra, hogy ez a kör tovább bővüljön, így Magyarország pénzügyi téren is Kína kiemelt régiós partnere lehet.

Megjegyezte: hazánk tovább erősíti a gazdaság találkozási pont szerepét, hogy itt kapcsolódjon össze a keleti és nyugati tőke, illetve a high-tech technológia, így a pénzügyi kapcsolatok fejlesztése érdekében az egyeztetések a jövőben is rendszeresek maradnak.

MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.