Pesti Srácok

Varga Mihály: növelni kell a nemzetközi fejlesztési bankok szerepét a válságkezelésben

Varga Mihály: növelni kell a nemzetközi fejlesztési bankok szerepét a válságkezelésben

Növelni kell a nemzetközi fejlesztési bankok szerepét a válságok kezelésében, ennek érdekében jobb, nagyobb és hatékonyabb intézményekké alakítjuk át őket – mondta a Pénzügyminisztérium csütörtöki közleménye szerint Varga Mihály a G20-as pénzügyminiszterek és jegybankelnökök tanácskozása után Washingtonban.

A pénzügyminiszter, aki az ülésen az EU Tanács elnöksége képviseletében vett részt, hangsúlyozta: a G20 pénzügyminiszterek és jegybankelnökök elfogadták a nemzetközi fejlesztési bankok fejlesztését célzó három pilléres javaslat ütemtervét. Varga Mihály elmondta, hogy a multilaterális fejlesztési bankoknak bővíteniük kell finanszírozási kapacitásukat, miközben biztosítják hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságukat.

Második pillérként hozzáférhetőbbé kell tenniük finanszírozási és tanácsadói szolgáltatásaikat, fokozniuk kell a magántőke és a hazai források mozgósítását. A harmadik pillér a hatékonyság növelésére irányul, amelynek egyik eszköze a földrajzi elosztottság növelése és a helyi igények jobb megismerése – hangsúlyozta Varga Mihály. Az ülésen megvitatták a globális pénzügyi szektort érintő kihívásokat is. Ezzel összefüggésben a pénzügyminiszter emlékeztetett, hogy a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború veszélyeztette a pénzügyi stabilitást, azonban a nemzetközi pénzügyi rendszer ellenállónak bizonyult.

PestiSracok facebook image

– sorolta Varga Mihály. A gyorsfizetési rendszerek fejlesztésével javul a kifizetések hatékonysága, a G20 célja pedig az olcsóbb és gyorsabb határokon átnyúló kifizetések elérése. Varga Mihály felhívta a figyelmet, hogy a digitális innovációk új kihívásokat és lehetőségeket kínálnak. A kriptoeszközök rendszerszintű kockázatokat jelentenek a hagyományos pénzügyi rendszerekkel való összefonódásuk miatt, ezért a G20 elkötelezte magát a kriptoeszközökkel kapcsolatos keretrendszer fejlesztése mellett. A pénzügyi integráció, a pénzügyi szolgáltatások széleskörű hozzáférhetősége kulcsszerepet játszik a fenntartható fejlődésben, különösen a szegénység csökkentésében - tette hozzá a pénzügyminiszter.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.