Egyedül Orbán Viktor vétózott Ukrajna ügyében az EU-csúcson, továbbá bejelentette, hogy kikéri a magyar választók véleményét Ukrajna EU tagságáról (videó)
Orbán Viktor kérései nem teljesültek, ezért vétóval élt, amire a hírek szerint a többi tagállam egyébként készült. Robert Fico szlovák miniszterelnöknek elvileg komoly engedményeket sikerült az országának az energia kérdésben kiharcolnia az EU-csúcson (már amennyiben komolyan lehet venni az ukránok ígéreteit), így ő nem nehezítette meg a csúcsot lezáró konklúzió elfogadását. Sajtóhírek szerint egy erről szóló bekezdéssel sikerült megtoldani a csúcsot lezáró dokumentumot, így Fico ezért nem vétózott.
Véleménynyilvánító szavazást kezdeményez Ukrajna európai uniós tagságáról Orbán Viktor. A miniszterelnök erről az Ukrajnáról szóló, rendkívüli uniós csúcstalálkozó után beszélt újságíróknak csütörtök éjjel Brüsszelben. Orbán Viktor hangsúlyozta: komolyan újra "elő kell vennünk" Ukrajna európai uniós tagságának a kérdését, mert felelősen emellett most nem lehet dönteni.
Azt is mondta, nem szeretné, ha az emberek feje fölött születne erről döntés, ezért kezdeményezni fognak egy véleménynyilvánító szavazást Ukrajna európai uniós tagságáról. Megjegyezte, úgy fogják lebonyolítani, mint a nemzeti konzultációkat szokták: gyorsan és egyszerűen. "Aztán meglátjuk" - tette hozzá. A kormányfő kifejtette továbbá, hogy Ukrajna uniós tagságával átalakulna az Európai Unió teljes gazdálkodási rendszere. "Erre nem vagyunk felkészülve, ezért én azt gondolom, hogy lassítani kell, és mindenképpen meg kell tudnunk az emberek véleményét ebben a kérdésben" - fogalmazott.
A miniszterelnök úgy értékelt: az a pénz, amit az EU Ukrajnába akar küldeni, valamint az Ukrajna európai uniós tagságából fakadó teher együtt akkora összeg, amit az Európai Unió gazdasága és benne Magyarország gazdasága nem bír ki. Elmondása szerint a vezetők között ugyanakkor egyetértés volt abban, hogy az Európai Uniónak rengeteg pénzt kell költenie saját magára is, hogy "a saját hadseregeinket megerősítsük". Közölte, a tagállamok vezetői áttekintették az ukrajnai katonai helyzetet, mellyel kapcsolatban elmondta, a 27 tagállamból 26-an amellett érveltek, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút.
Magyarország a béke oldalán maradt - húzta alá.
"Mi azt mondtuk, hogy nem a háborút kell folytatni, hanem a lehető legnagyobb erővel és energiával támogatni kell az Amerikai Egyesült Államok elnökét a béketárgyalásai sikerességében. Tehát nekünk az amerikaiakkal együtt kellene mennünk és a békét kellene megcéloznunk, nem pedig a háború folytatását" - fogalmazott. Jelezte: a 26 tagállam elfogadott egy dokumentumot, amely a háború folytatásáról és arról szól, hogy Ukrajnát meg kell erősíteni, hogy még tovább tudjon harcolni. Magyarország ezt természetesen nem támogatta, mert a "mi béke melletti álláspontunkkal teljesen ellentétben állt" és hozzátette még:
Európának az Egyesült Államokkal kellene mennie és a békét kellene megcéloznia
Korábban írtuk:
Két fontos kérdésben is döntött ma az Európai Tanács, vagyis az uniós kormány- és államfők, illetve az Európai Bizottság vezetésének legfőbb fóruma. A védelemről szóló megbeszélések volt a kevésbé problémás ügy, itt sikerült mind a 27 tagállamnak megegyeznie (a közös nyilatkozat szövege még nem ismert).
A sokkal nagyobb vitát generáló ügyben arról kellet döntenie az állam és kormányfőknek, hogy egységesen támogatják-e katonai segítséget nyújtva Ukrajnánek, mint EU. Ebben a kérdésben a Politico és az Euractiv forrásai is azt írják, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök élt a vétó lehetőségével. Így csak a 26 tagállam nevében kerül kiadásra a közös dokumentum (amelynek szövegét szintén várjuk). A Politico szerint hazánk vétózott, nem írta alá a közös uniós nyilatkozatot arról, hogy az EU közös katonai segítséget küld Ukrajnának.
Az Euractivnak nyilatkozó EU-diplomaták szerint az ülés viszonylag harmonikus volt, amit annak tudnak be, hogy Macron és Orbán Viktor egy nappal korábban már egyeztetett.
Giorgia Meloni közölte, hogy nagyon ellenzi a közös hitelfelvételből történő fegyverkezés ötletét (ReArm Europe), miközben hazájának az államadóssága már így is 3000 milliárd euró (a magyar 150 milliárd); ő inkább a magánbefektetéseket ösztönözné.
Az egyhangúan elfogadott védelmi nyilatkozatban fontos kitételek vannak a Politico és az Euractiv szerint, az európai országoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat, fel is gyorsítják a folyamatot. Az elfogadott szöveg részeként az EU elhatározza, hogy új forrásokat szabadít fel „az adósság fenntarthatóságának biztosítása mellett, hogy elősegítse a jelentős védelmi kiadásokat nemzeti szinten minden tagállamban”.
Emellett a dokumentum felszólítja a Bizottságot, hogy „a védelem uniós szintű további finanszírozási forrásaira tegyen javaslatot, többek között az összes tagállamnak felajánlott további lehetőségek és ösztönzők révén”.
Az Euractiv emellett számos kompromisszumra hívta fel a figyelmet: jelesül, hogy nem csak az EU keleti határainak védelméről esett szó, hanem a többi problémás határon lévő fenyegetés kapcsán is, miután a déli tagállamok ragaszkodtak hozzá
A Mandiner Reakcióban is elhangzott az, a magyarok felé tett gesztusként is lehet értelmezni azt, hogy leválasztották az Ukrajna katonai megsegítéséről szóló szöveget erről a megállapodásról, amit így Magyarország ettől függetlenül blokkolhatott, így az csak 26 tagállam aláírásával lett elfogadva, külön mellékletként.
Forrás: MTI, Index, Mandiner
