Orbán Viktor: Magyarország békepárti
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten fogadta Hrisztijan Mickoszki észak-macedón miniszterelnököt. A második magyar-macedón kormányközi csúcstalálkozó utáni közös sajtótájékoztatón a két miniszterelnök beszélt többek között a balkáni állam uniós csatlakozásáról, az illegális migrációról és a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséről.
Orbán Viktor elmondta, hogy a találkozó fontos időpontban jött létre, mert most van a legjobb reményünk arra, hogy a háborút végre a béke váltsa fel. A miniszterelnök hozzátette, hogy a magyar kormány üdvözli a béke tárgyalásokat, és vitában állnak azokkal az országokkal, amelyek szerint folytatni kell a háborút.
Kiemelte:
A háború folytatása szerintünk rossz, veszélyes és hiba. Csütörtökön, holnapután erről fogunk tárgyalni majd Brüsszelben.
A kormányfő azt is elmondta, hogy ezen a héten csütörtökön fognak tárgyalni erről a kérdésről Brüsszelben, az uniós csúcson, ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy az
ENSZ-ben is megtárgyaltak békehatározatokat, ahol a két nemzet, Magyarország és Észak-Macedónia is ugyanazt az álláspontot képviselte. Az amerikai előterjesztést támogattuk, amit aztán a Biztonsági Tanács is elfogadott.
A migráció a találkozó kiemelt témája volt
Ezt követően Orbán Viktor beszélt a migrációról, amely a tárgyalásokon kiemelt helyen szerepelt, valamint arról, hogy Magyarország hálás Észak-Macedóniának a migráció terén tett erőfeszítésért, mivel ezzel a balkáni állam nemcsak saját határait, hanem minket is véd.
Minél jobban védik a saját határaikat, annál kevesebb migráns támadja meg Magyarország déli határait. Tájékoztattam az észak-macedón kormány tagjait, hogy mi elutasítjuk az Európai Unió migrációs paktumát, azt soha nem fogjuk elfogadni
- hangsúlyozta kormányfő.
Orbán Viktor kijelentette, hogy a magyar kormány elutasítja az Európai Unió migrációs Paktumát, és soha nem is fogja azt elfogadni. Ezért viszont büntetéseket kell fizetnünk.
A miniszterelnök kiemelte, hogy Észak-Macedónia továbbra is számíthat Magyarországra az uniós csatlakozás során. Közölte, hogy a szégyenteljes állapotért a felelősség nem Észak Macedóniát, hanem bennünket, európai uniós tagállamokat terhel. Majd hozzátette, hogy a támogatás azért is fontos, mert az unió bővítése növeli a versenyképességet.
Fontos a két ország közötti gazdasági együttműködés
A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokkal összefüggésben a miniszterelnök elmondta, hogy az folyamatosan emelkedik. 2010 óta pedig a hétszeresére emelkedett, kiemelve, hogy
A mi felfogásunkban Észak-Macedónia és Magyarország ugyanahhoz a gazdasági régióhoz tartozik, ideértve Szerbiát is. Szerintünk ez egy összeszervezhető, egységes gazdasági térség, ahol az együttműködés nagy gazdasági potenciált jelent. A probléma az, hogy mi belül vagyunk az unión, ők meg kívül.
Így mivel a balkáni országok – Észak-Macedónia és Szerbia – nem uniós tagok, nem jöhet létre ez az egységes gazdasági erő. Ezért is tartott kormányközi ülést a két ország, mert a fentebbi problémát csak a kétoldalú kapcsolatok növelésével lehet megoldani.
Ez magában foglalja a két kormány közötti lehető legsűrűbb és legintenzívebb, legmélyebb kapcsolattartás és együttműködést. És magában foglalja a két ország gazdasági rendszerének az összekapcsolását is, amiben szerepet kell vállalnia a két államnak. Van közöttünk egy nagyon erőteljes pénzügyi együttműködés. Tervezünk kormányközi gazdasági megállapodást is a jövőben.
- mondta a miniszterelnök.
Észak-macedón miniszterelnök: Orbán szavai inspirálóan hatnak
Az észak-macedón miniszterelnök elmondta, hogy továbbra is cél, hogy az ország minél előbb uniós taggá váljon, de ez meg mindig ott áll, ahol húsz éve. Ezért hangsúlyozni kell azt, amit a macedón polgárok már belefektettek ennek a stratégiának a megvalósításába.
Mickoszki reményét fejezte ki, hogy a csatlakozási folyamat újra megnyílik az országa számára. Szerinte, ha a felvétel valóban a koppenhágai kritériumokra épül, akkor nem lesz probléma.
Macedónia miniszterelnöke köszöntet mondott a magyar kormánynak, amiért segítettek modernizálni egy kicsit az országot. A keddi találkozón szó esett a kétoldalú együttműködés további elmélyítéséről, elsősorban az infrastruktúra terén, de a védelmi és a belügyminiszterek tárgyalásán szó esett azokon a területeken is az együttműködésről. Hrisztijan Mickoszki kiemelte:
Orbán miniszterelnök úr már régóta bebizonyította, hogy saját integritással rendelkező ember, akinek mindenről van saját elképzelése. A szavai egy hegy súlyával bírnak, és egy olyan ember, aki inspirálni tud másokat is.
Az európai határok megvédésével kapcsolatos álláspontjával pedig egyetértek – tette hozzá.
Közösen támogatjuk, hogy Európa fontosabb szerepet vállaljon az ukrán- orosz háborút lezáró stabil béke érdekében az USA-val együttműködve, amely az ukránok és egész Európa javát szolgálja - emelte ki.
Végezetül közölte, hogy a céljuk egy stabil, erős, virágzó Észak-Macedónia megépítése uniós tagként. Hangsúlyozta, hogy fontos a magyarok támogatása, de az is fontos, hogy a két nép barátsága jobb legyen.
Orbán Viktor újságíró kérdésre elmondta, hogy holnap Párizsban tárgyal majd a francia elnökkel, Emanuel Macronnal, azt követi majd a brüsszeli csúcs. Kiemelte, hogy stratégiai különbség, hogy valakit békét akar, valaki pedig háborút. Emlékeztetett, hogy korábban csak a Vatikán és Magyarország mondta, hogy békét szeretne, Európa és Amerika pedig háborút akart. Kijelentette:
Most, hogy Amerika is a béke oldalán van, illetve odaállt, csak az aránytévesztés miatt nem mondom, hogy mellénk, de hát végül is erről van szó. Mióta így vagyunk itt a békében, vagy béketáborban, azóta ezt, a háború és a béke álláspontja közötti különbséget nem lehet áthidalni. Ez a helyzet. Van, aki háborút akar, és van, aki békét. Ezzel a kihívással kell megbirkóznunk majd csütörtökön. Nekem még szerdán is, de ez egy másik ügy.
A miniszterelnök elmondta, hogy a csúcs másik napirendi pontja annak a kérdésnek a megtárgyalása lesz, hogy mit akar és mit tud tenni Európa a saját katonai biztonság érdekében. Itt Orbán nagyobb esélyt lát az együttműködés kialakítására, mint az a háború vagy béke kérdésében.
Orbán Észak-Macedónia elhúzódó uniós csatlakozásával kapcsolatban elmondta, hogy neki nem dolga, hogy hangot adjon a macedón morális felháborodásnak.Azt majd megteszik ők. Majd hozzátette, hogy az viszont szégyenletes, amit itt az Európai Unió művel. De a legnagyobb kitolás a macedónokkal történik. Kétoldalúsították a csatlakozási tárgyalásokat, vagyis megengedték, hogy egy-egy tagállam feltételeket szabjon Macedónia számára, és kétoldalú tárgyalásokra utalták ezeket a kérdéseket, ahelyett, hogy Brüsszel segített volna ezeket megoldani. Kijelentette, hogy Magyarország ezt az uniós magatartást nem tudja egyedül megváltoztatni. Csak a legmagasabb szintű együttműködést tudja nyújtani. Egy speciális viszonyt. Ebben tud segíteni Magyarország.
A magyar-amerikai viszonnyal kapcsolatban kijelentette, hogy
Innentől kezdve nem érdemes hírértéket tulajdonítani annak, hogy a magyar miniszterelnök beszélt az amerikai elnökkel. Így szokott ez lenni, amikor szükséges. Annak sincs különösebben hírértéke, hogy a mai napon a magyar külügyminiszter találkozik az amerikai külügyminiszterrel. Ezt tekintsük, azt javaslom, hogy ezt tekintsék most már a normális élet részének, hiszen ugyanazt a civilizációs harcot folytatja a Nyugat megmentése érdekében az Egyesült Államok ott, mint Magyarország itt. Tehát a közöttünk lévő együttműködés nem egyszerűen taktikai vagy gazdasági érdekekből kiinduló együttműködés.
A szomszédságpolitikával összefüggésben kijelentette:
Ezért együttműködünk velük, ott, ahol kell, a segítségükre sietünk, ők is segítenek bennünket. Tehát itt van egy regionális közös érdekrendszer, ezért is ad Magyarország pénzügyi segítséget Macedóniának, ők ezért kínálnak nekünk gazdasági együttműködési lehetőséget. Emögött még egyszer mondom, nem csak szimpátia, meg közös történelem van, hanem van jól fölfogott magyar nemzeti érdek.
Vezető kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
