Szijjártó Péter a kettős mércét emlegetve kijelentette: elképzelhetetlen, hogy Ukrajnát a Nyugat-Balkán bármely országa előtt felvegyék az Európai Unióba
Lehetetlen, hogy Ukrajna előbb csatlakozzon az Európai Unióhoz, mint a Nyugat-Balkán országai, ez az integrációs folyamat érdemalapúságának teljes mértékben ellentmondana - szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Budapest Balkans Forum panelbeszélgetésén sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy igen rég nem került sor új tagállam felvételére az Európai Unióba, miközben a közösség borzalmas állapotban van jelenleg gazdasági és biztonsági szempontból is.
Nyilvánvaló, hogy sokkal rosszabb helyzetben vagyunk, mint korábban. Nyilvánvaló, hogy szükség van némi frissítésre, új energiára, valamire, ami jobb állapotba hoz minket"
- jelentette ki, hozzátéve, hogy ez a lendület egyedül a Nyugat-Balkánról származhat.
Ennek kapcsán pedig sérelmezte, hogy a térség országai átlagosan már 14,5 éve várakoznak a tagságra. Kitért egyes tagállamok képmutatására is, miután szavai szerint vannak, akik teljesen máshogyan beszélnek zárt körben, mint nyilvánosan. "Amikor közönség előtt beszélnek, mindig pozitívan állnak a bővítés kérdéséhez (…) De amikor huszonheten összeülünk zárt ajtók mögött, akkor mi, akik egyébként támogatjuk a bővítést, kisebbségbe kerülünk" - húzta alá.
A tagállamok többsége akkor, amikor a lényegre kerül a sor, a valós kérdésről kell beszélni, mikor már nem csak kommunikáció és propaganda és frázispufogtatás van, akkor ellenzi a bővítést"
- tette hozzá.
Nem szabad megszégyenítenünk, megaláznunk a Nyugat-Balkán országait, mert az, hogy félrevezetjük őket, az egy megalázás"
- folytatta.
Majd lehetetlennek nevezte, hogy Ukrajna hamarabb csatlakozzon az Európai Unióhoz, mint a Nyugat-Balkán országai. Ezzel kapcsolatban pedig az integrációs folyamat "érdemalapúságának" fontosságáról beszélt, amit az európai politikusok is gyakran emlegetnek. Úgy vélekedett, hogy ezt minden tagjelölt vonatkozásában alkalmazni kell, márpedig Ukrajna aligha felel meg jobban a csatlakozási feltételeknek, mint a nyugat-balkáni országok. "Ha úgy gondoljuk, hogy az érdemalapúság azt jelenti, hogy valaki háborúban áll vagy sem, akkor pedig beszéljünk erről nyíltan, és ne használjunk álságos szavakat" - fogalmazott.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az EU a nyugat-balkáni országok felvételével nem csak a tagállamok számát növelné, hanem a közösség jelentősen meg is erősödne.
Itt az ideje annak, hogy a nyugat-balkáni országok csatlakozzanak, és ezáltal erősebbé tudjuk tenni az Európai Uniót"
- mondta, rámutatva, hogy erre jelenleg nagy szükség lenne, hiszen az Egyesült Államok és Kína is elhúzott a globális gazdasági rangsorban.
Ennek egyik fő oka szavai szerint, hogy az Európai Bizottság nem hozta meg a megfelelő intézkedéseket a hazai vállalatokat előnyben részesítő amerikai politikára válaszul, ahogyan most sem lépett időben.
Tudjuk november óta, hogy Donald Trump lett az új elnöke az Egyesült Államoknak. Rendkívül patrióta politikát folytat, 2016 óta tudjuk ezt. Akkor lépett először hivatalba, hát azóta már jó sok idő eltelt. És a kampány kezdete óta tudtuk, hogy ugyanezt fogja folytatni. Tudtuk azt, hogy vámokat akar bevezetni. Hónapok óta tudjuk az egészet, most meg nagy meglepetten nézünk, hogy ez bekövetkezett"
- közölte.
"Hogy lehet, hogy nem volt proaktív megközelítés az Európai Bizottság részéről arra, hogy létrehozzunk egy egyeztetési platformot? A lövészárkokból vártunk, mi fog történni. Ez nem megfelelő megközelítés" - fűzte hozzá.
Átfogó gazdasági együttműködési megállapodás készül Magyarország és Montenegró között
Átfogó kormányközi gazdasági együttműködési megállapodáson dolgozik Magyarország és Montenegró, hogy a magyar vállalatok az eddiginél is nagyobb szerepet tudjanak játszani a nyugat-balkáni ország digitális és infrastrukturális fejlesztéseiben - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a montenegrói kollégájával, Filip Ivanoviccsal közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy több mint százmillió eurónyi értékkel tavaly rekordot döntött a Montenegróba irányuló magyar export, a nyugat-balkáni országba ráadásul továbbra is folyamatosan érkeznek beruházások hazánkból.
A legmodernebb ágazatokban járulnak hozzá a magyar vállalati beruházások a montenegrói gazdaság fejlődéséhez, így az informatikai, a telekommunikációs és a pénzügyi szektorban is"
- tudatta.
Majd kifejtette, hogy a felek ezért egy átfogó kormányközi gazdasági együttműködési megállapodáson dolgoznak, hogy a magyar vállalatok az eddiginél is nagyobb szerepet tudjanak játszani a montenegrói digitális és infrastrukturális fejlesztésekben. Illetve büszkeségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a tavalyi magyar EU-elnökség alatt Montenegró komoly lépéseket tett az integrációs folyamatban.
Három csatlakozási tárgyalási fejezet lezárására is magyar elnökség alatt került sor, és támogatjuk azt, hogy Montenegró a mostani lengyel elnökség alatt is további fejezeteket tudjon lezárni"
- emelte ki.
A miniszter kitért arra is, hogy az Európai Unió kifejezetten nehéz helyzetben van mind gazdasági, mind biztonsági szempontból, jelentősen gyengült a közösség versenyképesség és súlya a globális porondon.
Ezért most az Európai Uniónak lendületre, frissességre, új energiára van szüksége. És ha körülnézünk, akkor láthatjuk, hogy mindezek bizony csak egy helyről, a Nyugat-Balkánról jöhetnek"
- szögezte le.
"Ezért az Európai Uniónak alapvető érdeke az, hogy a nyugat-balkáni országokat minél előbb fel tudjuk venni" - tette hozzá.
Ugyanakkor rámutatott, hogy ennek ellenére a brüsszeli bürokrácia és több tagország is bojkottálja az EU ilyen irányú bővítését, ami abszolút szembemegy a blokk érdekeivel. Sérelmezte, hogy a Nyugat-Balkán országai átlagosan immár 14,5 éve várakoznak a tagságra, és ez idő alatt "elképesztő mennyiségű hitegetést és kioktatást" kaptak az Európai Uniótól.
Azt gondolom, hogy ez a több mint 14,5 évi várakoztatás nagyon udvariatlan, mondhatnám, megalázó viselkedés büszke nemzetekkel szemben"
- fogalmazott.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy Brüsszel durva kettős mércét alkalmaz Ukrajna és a nyugat-balkáni országok vonatkozásában.
Ukrajna alig több mint két éve vár a tagságra. Ehhez képest Ursula von der Leyen legújabb nyilatkozata szerint már 2030-ig fel akarják venni az Európai Unióba (…) Számunkra ez elfogadhatatlan, ezt a kettős mércét mi határozottan visszautasítjuk"
- húzta alá.
A Nyugat-Balkán országai minden tekintetben sokkal jobb állapotban vannak, mint Ukrajna, ezért elképzelhetetlen, hogy Ukrajnát a Nyugat-Balkán bármely országa előtt felvegyék az Európai Unióba. Ráadásul a nyugat-balkáni országok csatlakozásával az Európai Unió jól járna, Ukrajna csatlakozása pedig számos veszélyt hozna, és tönkrevághatja az európai gazdaságot és az európai mezőgazdaságot is"
- sorolta.
"Pont ezen kettős mérce miatt van szükség arra, hogy a magyar emberek véleményt mondhassanak arról, hogy mit gondolnak Ukrajna lehetséges európai uniós csatlakozásáról" - fűzte hozzá.
BÉKE
Reméljük, hogy a békeerőfeszítések folytatódnak és minél előbb célba is érnek - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-vel csütörtökön, arra reagálva, hogy a Kreml szerint az Ukrajnában javasolt ideiglenes tűzszünet nem más, mint átmeneti lélegzetvétel az ukrán hadsereg számára.
Szijjártó Péter kiemelte, Donald Trump amerikai elnökké választása elhozta a béke reményét Közép-Európa számára, nagyra becsülik és támogatják az elnök békeerőfeszítéseit, és reménykednek a béketárgyalások sikerében.
Hozzátette: "azt is tudjuk és három éve mondjuk, hogy a békéhez előbb tűzszüneten, majd tárgyalásokon keresztül vezet az út".
Ezért reméljük, hogy a békeerőfeszítések folytatódnak és minél előbb célba is érnek"
- közölte a miniszter.
(MTI / Kiemelt kép: Facebook)
