Így hazudik az önkormányzatoknak járó támogatások elosztásáról Kollár Kinga
Nagyon bájos dolog, hogy miközben Brüsszelben azt ünnepli, hogy sikerült kifosztani Magyarországot, addig a közösségi médiában arról hazudozik Kollár Kinga, hogy kizárólag a fideszes önkormányzatok kapnak az EU-tól nekünk járó pénzekből. tessék mondani, akkor kit is fosztottak ki? Vagy esetleg megint hazudozunk? Nézzük a tényeket!
A kormány kénye-kedve szerint dönt arról, hogy a még nem blokkolt uniós forrásokat csak a fideszes önkormányzatoknak adja.” – állította nemrégiben Kollár Kinga a Tisza Párt EP-képviselője egy Facebookon megosztott bejegyzésben. Ez a kijelentés egy visszatérő ellenzéki narratívába illeszkedik, miszerint a kormány politikai alapon osztja el az Európai Uniótól érkező támogatásokat, a saját köreihez tartozó települések javára. Valóban politikai diszkrimináció érvényesül az EU-s pénzek hazai elosztásában? A Faktumprojekt ellenőrizte az adatokat, amelyek ezúttal is jelentősen árnyalják a képet: az elmúlt több mint egy évtized fejleményei azt mutatják, hogy számos jelentős, ellenzéki vezetésű város is komoly uniós forrásokhoz jutott 2010 után – így Budapest, Szeged, Pécs, Tatabánya, Salgótarján és más városok is, nem csak kormánypárti irányítású települések.
Kezdjük a fővárossal: Budapest 2019 óta ellenzéki vezetésű, mégis továbbra is az uniós fejlesztési források egyik fő haszonélvezője. Orbán Viktor miniszterelnök maga mondta el a Parlamentben, hogy 2020-ban az összes támogatás 44%-a – mintegy 3000 milliárd forint – a fővárosba került. Ez óriási összeg, ami teljesen ellentmond annak az állításnak, hogy a kormány kivéreztetné az ellenzéki vezetésű Budapestet. Sőt, a 2021–2027-es új EU-költségvetési ciklusban a tervek szerint Budapest mintegy 300 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forráshoz jut – nagyjából ugyanannyit kap, mint amennyit az előző, 2014–2020-as uniós ciklusban is elnyert. Ezek a pénzek konkrét projektek sorát fedezik: tömegközlekedési fejlesztéseket, zöldítést, árvízvédelem- és csatornázási beruházásokat, lakhatási és szociális programokat finanszíroznak belőlük a fővárosban. A főváros esete tehát világosan mutatja: ellenzéki vezetés ide vagy oda, az EU-pénzek ideáramlása nem állt le – valójában jelentős tétel jutott és jut Budapestre.
Hasonló a helyzet több nagy vidéki városban is. Szeged – amelynek polgármestere, Botka László az MSZP színeiben régóta ellenzéki – az elmúlt években kifejezetten sok uniós támogatást nyert el. Az Átlátszó kimutatása szerint Szeged 2010 óta összesen mintegy 691,4 milliárd forint EU-s forrásban részesült városi fejlesztéseihez – e a hatalmas összeget Fidesz-kormányok és ellenzéki városvezetések idején ítélték meg. Konkrét példák is szemléltetik mindezt: Szegeden épült fel az ELI-ALPS lézerfizikai kutatóközpont, egy csúcstechnológiás tudományos létesítmény, amely az Európai Unió támogatásával valósult meg. A szegedi ELI-projekt uniós finanszírozása meghaladta a 113,5 millió eurót, amelyet nemrég további 13,55 millió euróval emelt meg az Európai Bizottság a projekt bővítésére. Forintra átszámítva ez összességében mintegy 40-45 milliárd forintnyi EU-s hozzájárulást jelent egyetlen – Szegedet gazdagító – beruházáshoz. Emellett a város számos más fejlesztése (villamoshálózat korszerűsítése, belvárosi rekonstrukciók, környezetvédelmi projektek) is EU-pénzből valósult meg az elmúlt évtizedben. A fenntartható városi közlekedést célzó SasMob program keretében például Szeged önkormányzata 3,2 millió euró uniós támogatást nyert el innovatív közlekedésfejlesztésre. Mindez azt támasztja alá, hogy Szeged – bár ellenzéki vezetésű – nemhogy kimaradt volna az EU-forrásokból, hanem a nyertesek közé tartozik.
Nézzünk egy másik nagyobb várost a Dunántúlon: Pécs esetét. Pécs 2019 óta ellenzéki polgármester (Péterffy Attila) irányítása alatt áll, előtte pedig kormánypárti vezetésű volt – mindkét időszakban jelentős uniós pénzek érkeztek a városba: megújultak közterek, fejlődött a víziközmű-hálózat, energetikai korszerűsítések zajlottak uniós pénzből. Az Átlátszó adatai szerint az ellenzéki polgármester 2019-es megválasztása óta, 5 év alatt a város 123,7 milliárd forint EU-s forrást kapott, ami időarányosan nem mutat jelentős eltérést a fideszes évekhez képest. Látható tehát, hogy Pécs városa 2010 után is folyamatosan részesült EU-pénzekből, függetlenül attól, éppen milyen pártállású a városvezetés – a támogatások lekötése és felhasználása terén nem tört meg a folyamat.
A teljes tényfeltáró cikket ITT olvashatják.
Forrás: Faktumprojekt; Fotó: Facebook;