Zsebbe nyúlós NATO-csúcs kezdődik ma Hágában

A védelmi képességek és elrettentőerő, a védelmi kiadások növelése és az ukrajnai háború lesznek a fő témái a ma kezdődő NATO-csúcsnak. A tagállamok vezetőinek többek között meg kell állapodni a tagállamok védelmi kiadásainak drasztikus emeléséről, valamint Ukrajna további támogatásáról.
A védelmi képességek és elrettentőerő, a védelmi kiadások növelése és az ukrajnai háború lesznek a fő témái a kedden kezdődő NATO-csúcsnak. A tagállamok vezetőinek többek között meg fognak állapodni a tagállamok védelmi kiadásainak drasztikus emeléséről, valamint Ukrajna további támogatásáról. A csúcson ugyanakkor mindenki egy emberre, Donald Trump amerikai elnökre figyel – a csúcs legfontosabb témáját eleve az amerikai elnök szolgáltatja, aki a tagállamok védelemre fordított éves költségeit a GDP öt százalékában húzná meg. - írja az Index.
Ma kezdődik Hágában az idei NATO-csúcs, ahol két napon keresztül a védelmi szövetség állam- és kormányfői fognak tárgyalni a védelmi szövetség legfontosabb kérdéseiről.
Mindeközben Oroszország továbbra is folytatja 2022 februárjában kezdett háborúját Ukrajna ellen – míg a konfliktus már a Krím félsziget 2014-es annektálása óta folyik –, a Közel-Keleten pedig épp a napokban eszkalálódik a helyzet, lenne miről tárgyalniuk a védelmi szövetség tagállamainak vezetőinek.
Ugyanakkor sajtóhírek szerint a csúcs lényegi része mindössze pár óráig tarthat majd, a konklúzió pedig mindössze öt bekezdésből állhat.
Donald Trump amerikai elnök már tavaly novemberi megválasztása óta követeli, hogy a tagállamok az éves GDP-jük öt százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Erről pedig a 32 tagállamnak egyhangúlag kellene döntenie.
Ellent fognak-e mondani Donald Trumpnak?
Az öt százalékkal az amerikai elnök még tavaly novemberben állt elő, ami gondolatot később a NATO-főtitkár Mark Rutte és több tagállam is magáévá tette. Rutte legutóbb a tagállamok védelmi minisztereivel folytatott egyeztetése után jelentette be, hogy a csúcsra egy olyan javaslattal áll elő, hogy a közvetlen védelmi kiadásokra a tagállamoknak GDP-jük 3,5 százalékát kell fordítaniuk, míg további 1,5 százalékot azt kiegészítő beruházásokra, például infrastruktúrára vagy kibervédelemre.