Pesti Srácok

Berlin nem kér a német vállalatokat sújtó uniós költségvetési tervből

Stefan Kornelius friedrich merz
Stefan Kornelius, német kormányszóvivő (b) és Friedrich Merz német kancellár (j)

Berlin nemet mond az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a költségvetési tervére, amely hatalmas terhet róna az európai vállalatokra. A német kormány ezzel jelezte, hogy nem fognak olyan költségvetési tervezetet támogatni, amely Németország vállalatainak megadóztatására irányul. Berlin az adók helyett az uniós kiadások hatékonyabbá tételét sürgeti.

Berlinben nem gyönyörködtek az Európai Bizottság "alkotásában", ugyanis a német kormány már egy nappal azután, hogy Ursula von der Leyen Brüsszelben bemutatta az uniós költségvetési tervet, egyértelműen jelezte, hogy ellenzi a javaslatot - írja a Politico

Berlin
Berlinben még teljes harmónia volt Friedrich Merz és Ursula von der Leyen között.
Fotó:  LIESA JOHANNSSEN/REUTERS

Stefan Kornelius, Friedrich Merz kancellár kormányszóvivője a költségvetési tervezetről úgy fogalmazott:

Az uniós költségvetés átfogó növelése elfogadhatatlan egy olyan időszakban, amikor minden tagállam jelentős erőfeszítéseket tesz nemzeti költségvetésének konszolidálására. Ezért nem tudjuk elfogadni a Bizottság javaslatát.

Berlin nem kívánja magát gazdaságilag tönkretenni

A Bizottság 1,816 billió eurós központi uniós költségvetést javasolt a 2028-tól kezdődő hétéves időszakra. Ez az összeg pedig jelentős növekedést jelentene az EU kiadási oldalán a 2021 óta futó jelenlegi költségvetéshez képest.

A Bizottság többek között három új adót terjesztett elő, amelyek az elektromos hulladékot, a dohánytermékeket és a nagy forgalmú vállalatokat célozzák meg, annak érdekében, hogy az EU képes legyen visszafizetni a Covid-19 után fennmaradó magas adósságát, amely a becslések szerint évi 25-30 milliárd euróba kerül.

Mi sem támogatjuk az EU-bizottság által javasolt további vállalati adókat

 - mondta Kornelius Berlinben.

"Fenn kell tartanunk a Bizottság reformszemléletét és a költségvetés új prioritásokra való összpontosítását. Ez az irányvonal a helyes ahhoz, hogy Európa erős legyen a jövőre nézve" - tette hozzá.

Merz többször hangsúlyozta, hogy Berlin szempontjából az uniós kiadásoknak hatékonyabbá kell válniuk ahelyett, hogy a teljes kasszát növelnék.

„Át kell szerveznünk az európai költségvetés prioritásait” - mondta Merz a múlt hónapban. „A többletfeladatokat nem lehet mindig többletkiadásokhoz kötni... és ez az a nehéz feladat, amellyel most szembe kell néznünk”.

A költségvetéshez 2027-ig az összes uniós ország és az Európai Parlament jóváhagyására van szükség.

Lars Klingbeil német pénzügyminiszter csütörtökön Dél-Afrikában, a G20-ak csúcstalálkozóján azt mondta:

Abszolút arányosnak kell maradnunk, ha a pénzügyekről van szó, és én úgy látom, hogy ez nem így van. Azt is látjuk, hogy például a dohányadó kérdésében olyan javaslatok születnek, amelyeket nemzeti szinten nem tudunk támogatni ... Azt akarjuk, hogy Németországban és Európában beruházások történjenek, és ez a társasági adó, amelyet most az Európai Bizottság ebben a formában javasol, rossz jelzést küld.

 

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)