Pesti Srácok

Berlin nem kér a német vállalatokat sújtó uniós költségvetési tervből

Stefan Kornelius friedrich merz
Stefan Kornelius, német kormányszóvivő (b) és Friedrich Merz német kancellár (j)

Berlin nemet mond az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a költségvetési tervére, amely hatalmas terhet róna az európai vállalatokra. A német kormány ezzel jelezte, hogy nem fognak olyan költségvetési tervezetet támogatni, amely Németország vállalatainak megadóztatására irányul. Berlin az adók helyett az uniós kiadások hatékonyabbá tételét sürgeti.

Berlinben nem gyönyörködtek az Európai Bizottság "alkotásában", ugyanis a német kormány már egy nappal azután, hogy Ursula von der Leyen Brüsszelben bemutatta az uniós költségvetési tervet, egyértelműen jelezte, hogy ellenzi a javaslatot - írja a Politico

Berlin
Berlinben még teljes harmónia volt Friedrich Merz és Ursula von der Leyen között.
Fotó:  LIESA JOHANNSSEN/REUTERS

Stefan Kornelius, Friedrich Merz kancellár kormányszóvivője a költségvetési tervezetről úgy fogalmazott:

Az uniós költségvetés átfogó növelése elfogadhatatlan egy olyan időszakban, amikor minden tagállam jelentős erőfeszítéseket tesz nemzeti költségvetésének konszolidálására. Ezért nem tudjuk elfogadni a Bizottság javaslatát.

Berlin nem kívánja magát gazdaságilag tönkretenni

A Bizottság 1,816 billió eurós központi uniós költségvetést javasolt a 2028-tól kezdődő hétéves időszakra. Ez az összeg pedig jelentős növekedést jelentene az EU kiadási oldalán a 2021 óta futó jelenlegi költségvetéshez képest.

A Bizottság többek között három új adót terjesztett elő, amelyek az elektromos hulladékot, a dohánytermékeket és a nagy forgalmú vállalatokat célozzák meg, annak érdekében, hogy az EU képes legyen visszafizetni a Covid-19 után fennmaradó magas adósságát, amely a becslések szerint évi 25-30 milliárd euróba kerül.

Mi sem támogatjuk az EU-bizottság által javasolt további vállalati adókat

 - mondta Kornelius Berlinben.

"Fenn kell tartanunk a Bizottság reformszemléletét és a költségvetés új prioritásokra való összpontosítását. Ez az irányvonal a helyes ahhoz, hogy Európa erős legyen a jövőre nézve" - tette hozzá.

Merz többször hangsúlyozta, hogy Berlin szempontjából az uniós kiadásoknak hatékonyabbá kell válniuk ahelyett, hogy a teljes kasszát növelnék.

„Át kell szerveznünk az európai költségvetés prioritásait” - mondta Merz a múlt hónapban. „A többletfeladatokat nem lehet mindig többletkiadásokhoz kötni... és ez az a nehéz feladat, amellyel most szembe kell néznünk”.

A költségvetéshez 2027-ig az összes uniós ország és az Európai Parlament jóváhagyására van szükség.

Lars Klingbeil német pénzügyminiszter csütörtökön Dél-Afrikában, a G20-ak csúcstalálkozóján azt mondta:

Abszolút arányosnak kell maradnunk, ha a pénzügyekről van szó, és én úgy látom, hogy ez nem így van. Azt is látjuk, hogy például a dohányadó kérdésében olyan javaslatok születnek, amelyeket nemzeti szinten nem tudunk támogatni ... Azt akarjuk, hogy Németországban és Európában beruházások történjenek, és ez a társasági adó, amelyet most az Európai Bizottság ebben a formában javasol, rossz jelzést küld.

 

 

Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.