Szijjártó: A Közel-Keleten is Trump a béke neve – A migrációs nyomás hazánkat is fenyegeti
Szijjártó Péter
Fotó: Bodnár Boglárka
Amíg Brüsszel a háborút pénzeli, addig a magyar kormány a békét támogatja – ezt Szijjártó Péter is egyértelművé tette az ENSZ-ben. A Közel-Kelet békéje kulcsfontosságú, hiszen ha ott baj van, hazánkat is eléri a migrációs áradat.
Szijjártó Péter: a Közel-Keleten is Donald Trump a béke neve, akárcsak Ukrajnában
Budapest, 2025. július 23., szerda (MTI)
A Közel-Keleten is Donald Trump a béke neve, akárcsak Ukrajnában, az amerikai elnök előző ciklusában megkötött Ábrahám-megállapodások kiterjesztésére lenne szükség a térség hosszú távú nyugalmához - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának közel-keleti helyzettel foglalkozó nyílt vitáját megelőzően kiemelte, hogy:
"Ukrajnához hasonlóan a Közel-Keleten is Donald Trump a béke neve."
Emlékeztetett, hogy az amerikai elnök az első ciklusában tető alá hozta az Ábrahám-megállapodásokat, amelyek keretében Izrael több arab országgal is normalizálta a kapcsolatait hosszú évtizedek sikertelen béketörekvései után.
"Azt gondolom, hogy a Közel-Keleten a hosszú távú, fenntartható, nyugodt, békés élethez az Ábrahám-megállapodások felújításán és azok kiterjesztésén keresztül vezet az út" - vélekedett.
"Ez nekünk azért is nagyon fontos, mert a Közel-Kelet biztonsága nagymértékben meghatározza Közép-Európa biztonságát. Ha a Közel-Keleten nincs biztonság, akkor az Európába tartó migrációs hullámok mindig felerősödnek. Most azt látjuk, hogy ezek a migrációs hullámok leginkább a szárazföldi útvonalon érkeznek, tehát Magyarországot közvetlenül is fenyegetik" - tette hozzá.
Szijjártó Péter ezt követően kifejtette, hogy a közel-keleti béke azért is fontos a kormány számára, mert Magyarország keresztény államként felelősséget érez a nehéz helyzetű, üldözött, támadásoknak kitett keresztény közösségek iránt.
Aláhúzta, hogy a kormány már körülbelül 30 milliárd forint értékben nyújtott támogatást a közel-keleti keresztény közösségek számára, így például a katolikus egyház humanitárius és szociális programjaihoz is hozzájárultak a Gázai övezetben.
Illetve leszögezte, hogy Magyarország a lehető leghatározottabban támogatja mind a tűzszüneti, mind a túszmegállapodást a Közel-Keleten, hiszen ezek elhoznák a nyugodtabb élet lehetőségét a térségben élők számára, s megnyitnák a lehetőséget a remélhetőleg még életben lévő magyar túsz hazajutására.
"Egy magyar túsz még mindig a Hamász fogságában van, ezért is követeljük természetesen a túszok azonnali és minden feltétel nélküli szabadon engedését" - mondta.
A miniszter végül arra is kitért, hogy az ENSZ különböző fórumai mellett gazdasági tárgyalásai is lesznek, illetve kétoldalú találkozót fog folytatni többek között a szaúdi gazdasági miniszterrel és a nemek közti egyenlőségért felelős szerb miniszterrel is.
Előbbi kapcsán leszögezte, hogy:
"mivel az Európai Uniónak mostanáig nem sikerült szabadkereskedelmi egyezményt kötnie az Öböl Menti Együttműködési Tanáccsal, inkább egyesével kellene erről tárgyalni a térség országaival, hogy mielőbb megállapodásra lehessen jutni, ugyanis az együttműködés rendkívül fontos ezen szereplőkkel."
Utóbbiról szólva pedig rámutatott, hogy Magyarország az EU nyugat-balkáni irányú bővítését továbbra is határozottan támogatja.
"Azt szeretnénk, ha az Európai Unió olyan országokat venne fel a soraiba, akik nem a háborút hozzák be, hanem a fejlődést gyorsítják fel (…) Szerbia segítené az Európai Unió gazdasági fejlődését, Ukrajna meg a háborút hozná be" - összegzett.
