Még a 444 is megütötte a kritikus hangot Zelenszkij jogállamiságot tipró lépéseivel kapcsolatban, von der Leyen viszont még hallgat
A Magyar Nemzet kérdésekkel fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, hogy választ kapjon arra: összeegyeztethető-e Ukrajna jogállami működése az uniós csatlakozás feltételeivel. A levelet azután küldték el, hogy Zelenszkij és az ukrán törvényhozás olyan módosítást fogadott el, amely – kritikusai szerint – jelentősen szűkíti a korrupcióellenes intézmények függetlenségét.
A lap az Európai Bizottság elnökétől azt szerették volna megtudni, hogy összeegyeztethető-e az Európai Unió csatlakozási feltételrendszerével az a - Zelenszkij által támogatott - törvénymódosítás, amely központosítja az ügyészségi hatásköröket, és egyúttal szűkíti a korrupcióellenes intézmények függetlenségét?
Arra is keresik a választ, hogy elképzelhető-e Ukrajna uniós csatlakozása a jogállamiság ilyen, rendszerszintű leépítését követően. Feltették a kérdést Brüsszelnek, hogy mi az Európai Bizottság álláspontja az ukrajnai sajtószabadság, a politikai pártok működése és a nemzeti kisebbségek – közöttük a kárpátaljai magyar közösség – jogainak korlátozásával kapcsolatban. Válaszokat a portál egyelőre nem kapott.
A helyzet súlyosságát egyébként még az is mutatja, hogy az ukránokat és Zelenszkijt minimum három éve védelmező már-már ukrán propagandát toló 444 is bírálta az ukrán elnök lépését. Von der Leyen asszony azonban még kitart.
Százak tüntettek Zelenszkij ellen
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, az ukrán parlament megszavazott egy olyan törvénymódosítást, amely a sajtóban és civil szervezetek részéről is aggodalmakat váltott ki. A változás a hatályos szabályozás szerint központosítja az ügyészi hatásköröket, és több értelmezés szerint gyengítheti a független korrupcióellenes intézmények – így például a NABU (Nemzeti Korrupcióellenes Iroda) – működését.
A döntés belföldi vitát is kiváltott: civil szervezetek és ukrán polgárok is utcára vonultak, hogy aggodalmuknak adjanak hangot a függetlenség csorbulása miatt. Tömegtüntetések kezdődtek Ukrajna-szerte Zelenszkij és az autokrata rezsimje ellen.
A mostani módosítást a kormány azzal indokolta, hogy így felszámolhatják az állítólagos orosz befolyást ezen szerveknél – ám kritikusai szerint a lépés valójában politikai túlkapás, amellyel Zelenszkij belső köreinek kedveznek.
Nagy horderejű korrupciós botrányok, de Brüsszelt mindez nem zavarja
A NABU és a SAPO valóban vizsgálatot indítottak Zelenszkij közeli emberei ellen. Például Olekszij Csernyisov miniszterelnök‑helyettes ellen – akit Zelenszkij köréhez tartozó személynek tartanak. Esetében is korrupciós ügy zajlott, mégis hivatalában maradhatott. Ez a lépés váltotta ki a végső lökést a független korrupcióellenes struktúrák elleni központosítás menetében. Zelenszkijék emberei nem mellékesen 40 millió dollárt (több mint 14 milliárd forint) sikkasztottak el, amelyről az ukrán biztonsági szolgálat rántotta le a leplet. A csalásban egy ukrán fegyvergyártó cég, a Lviv Arsenal, valamint a védelmi minisztérium alkalmazottai vettek részt.
Számos korrupciós ügyet lepleztek le ezenkívül Lviv megyében is, ahol a hadsereg számára történő technikai eszközbeszerzések során 64 millió hrivnya ( 600 millió forint) kár keletkezett a szabálytalan közbeszerzések miatt. Az pedig ismét fontos megjegyezni, hogy Ukrajna már az orosz–ukrán háború előtt is Európa egyik legkorruptabb országa volt.