Egyre bizonyosabb, hogy Kijev rendelte el az Északi Áramlat felrobbantását
Nem elég, hogy a harctéren is rosszul áll a szénája Ukrajnának. Most azzal is szembesülnie kell a háborús országnak, hogy ismét napirendre került az Északi Áramlat gázvezeték három évvel ezelőtti felrobbantása. Az olasz hatóságok most azt közölték: letartóztattak egy ukrán állampolgárt, akit a német ügyészség a robbantás egyik fő gyanúsítottjának tart. A férfit, aki állítólag az ukrán titkosszolgálat megbízásából cselekedett, német elfogatóparancs alapján vették őrizetbe.
Ez az első letartóztatás abban az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatos ügyben, amely az egyik legnagyobb modern kori háborús szabotázsakciónak tekinthető.
A gyanúsítottat, akit a német rendőrség Serhii K.-ként azonosított, szerdán éjfél előtt tartóztatták le az olasz San Clemente városához közeli területen, miközben fiát kísérte.
Északi Áramlat
A német ügyészség korábban nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene és több más gyanúsított ellen is, miután csaknem három évig tartó nyomozást folytattak az ügyben.
A vád szerint az ukrán Serhii K. egy olyan csapat vezetője volt, amely két katonából és négy civil búvárból állt. Őket egy speciális ukrán katonai egység toborozta titokban, hogy robbanószereket helyezzenek el a tenger alatti gázvezetékeken. A csoport állítólag egy Németországban bérelt kis vitorlást használt a művelethez.
„Serhii K. része volt annak a csoportnak, amely robbanószereket helyezett el az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetékeken”
– erősítette meg a német szövetségi főügyész.
Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség
A gyanúsítottat robbanás előidézésével, alkotmányellenes szabotázzsal és infrastruktúra-rombolással vádolják.
Serhii K. korábban az ukrán fegyveres erők kapitánya volt, és szolgált az ukrán titkosszolgálatnál (SZBU) is, valamint egy elit egységben, amely Kijevet védte Oroszország 2022-es teljes körű inváziójának kezdeti hónapjaiban. 2022 májusában toborozták őt és két társát, valamint civil búvárokat egy titkos küldetésre, amelynek célja a húszmilliárd dolláros vezeték megsemmisítése volt.
A szabotázstervet – amelynek belső kódneve „Diameter művelet” volt – magas rangú ukrán katonai és titkosszolgálati tisztek dolgozták ki. A misszió végső felügyeletét állítólag Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők akkori főparancsnoka látta el.
Volodimir Zelenszkij elnököt később tájékoztatták, és a Biden-adminisztráció ellenvetései után állítólag utasította Zaluzsnijt a művelet leállítására.
Ennek ellenére a csapat folytatta a tervet, és 2022. szeptember 26-án felrobbantotta a vezetékeket. Ez a támadás évekig tartó nemzetközi nyomozást indított el, és jelentősen megzavarta Európa energiapiacait.
Zelenszkij és Zaluzsnij nyilvánosan tagadták, hogy bármilyen szerepük lett volna az akcióban. Zelenszkij azt is kijelentette, hogy nem hiszi, hogy ukrán szolgálatok állhatnának a szabotázs mögött.
A német nyomozás eddig nem kapcsolta össze Zelenszkijt a titkos művelettel.
Az európai elfogatóparancs-rendszer értelmében az olasz hatóságoknak ki kell adniuk a gyanúsítottat Németországnak. Az elítélés akár 15 év börtönbüntetést is vonhat maga után, bár ez csökkenthető, ha együttműködik az ügyészséggel.
A német ügyész közlése szerint a vádlottat az Olaszországból való kiadatása után a vizsgálóbíró elé állítják. Ettől azonban retteghetnek Kijevben, ugyanis több piszkos részlet is kiderülhet az ügy kapcsán.
Tavaly a német rendőrség elfogatóparancsot adott ki egy másik férfi ellen is, akit az ukrán csapat tagjának gyanítottak. Ez a búvár Lengyelországban élt, de a lengyel hatóságok nem hajtották végre az elfogatóparancsot, és a gyanúsítottnak sikerült visszatérnie Ukrajnába, amely nem adja ki saját állampolgárait.
A háború ellenére Ukrajna 2025 januárjáig jelentős tranzitdíjakat szedett be az orosz olaj és gáz után, amelyek értéke becslések szerint évente több száz millió dollárra rúgott.
Via Magyar Nemzet
Kiemelt kép: A svéd parti õrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csõvezetékbõl a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettõ Svédország, kettõ pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán. Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti õrség
