Schmidt Mária: Elkerülhető lett volna a háború
Európa egyre inkább elveszíti önálló geopolitikai súlyát, miközben az Európai Unió vezetése birodalmi ambíciókat dédelget – erről beszélt Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az MCC Feszten tartott előadásán. A történész szerint az EU nem képes egységet vagy valódi erőt felmutatni, ehelyett a nemzetállamok gyengítésére törekszik.
Schmidt Mária szerint a kontinens ma egyértelműen alárendelt pozícióban van a transzatlanti kapcsolatokban. A helyzet gyökere szerinte történelmi: a 19. század vége óta folyamatosan az a kérdés határozza meg Európa sorsát, hogy ki uralja a kontinenst. Az első és a második világháború is ezt a kérdést próbálta megválaszolni, majd a Szovjetunió és az Egyesült Államok osztozott Európán. A Szovjetunió felbomlása után Washington maradt domináns pozícióban – és ez a mai napig így van.
„Európa nagyon is alárendelt viszonyba szorul”
– fogalmazott Schmidt, aki szerint ez a függőség tovább mélyülhet a jövőben.
A történész az Index által tudósított előadása során különösen élesen bírálta az Európai Unió jelenlegi irányvonalát, amely szerinte „önjáróvá vált”, és olyan politikai elit irányítja, amely „egy birodalom élén képzeli magát”. Ez a vezetőréteg minden intézkedését alárendeli a nemzetállamok gyengítésének, de közben maga sem tudja, pontosan milyen birodalmat akar létrehozni, amikor még az unió határain belül sem tud egységet teremteni.
„Mi a cél, milyen birodalom lesz ez, mikor Európán belül sem tudnak egységet teremteni?”
– tette fel a kérdést.
A főigazgató szerint az EU képtelen volt valódi integrációt véghez vinni: nem jött létre egységes vámunió vagy működő pénzügyi unió, és nem sikerült kiterjeszteni a közös határokat sem. Schmidt szerint stratégiai hiba volt, hogy évtizedekkel ezelőtt nem vették fel egyszerre Ukrajnát és Oroszországot az unióba.
„Szerintem évtizedekkel ezelőtt fel kellett volna venni Ukrajnát és Oroszországot együtt az unióba, mert akkor lett volna egy olyan egész európai térség, amelyik egy önálló erőként tudott volna fellépni”
– mondta, majd hozzátette, úgy véli, ezáltal az EU valóban önálló geopolitikai szereplővé válhatott volna.
A történész két fő okot nevezett meg Európa fokozódó versenyhátrányára. Az egyik az, hogy a kontinens jómódja elkényelmesítette a lakosságot és a vezetőket. Míg más régiókban – ahol kevesebb a jólét – az emberek és a politikusok sokkal ambiciózusabbak és többet dolgoznak, Európa „csak ül a babérjain”.
A másik, még súlyosabb oknak Schmidt az európai elit alkalmatlanságát tartja. Szerinte az EU vezetői nem értik, mi lenne a feladatuk, és azt sem tudják megfogalmazni, mi az európai érdek – vagy nem is akarják.
Különösen keményen bírálta az uniós külpolitikát, amelyet szerinte csak „erkölcscsőszködés” jellemez. Az EU vezetői „mindenhová repkednek, mindenkit kioktatnak”, miközben ezzel ellenségeket szereznek, valódi befolyást viszont nem képesek gyakorolni.
Semmiféle erő kifejtésére nem alkalmasak”
– mondta.
Kiemelt kép: Hatlaczki Balázs