Pesti Srácok

A bankadó miatt távozhatott a második Orbán-kormányból az Erstés-tiszás Kármán András

Kármán András még 2011-ben, államtitkárként. Fotó: MTI/Soós Lajos

A bankadó miatt köszönhetett el az Orbán-kormánytól, és ezzel együtt a Varga Mihály által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári posztjáról. Maga Kármán még néhány hete is arról beszélt egy zártkörű előadásában, hogy el kell törölni a szektorális különadókat, így tehát a bankadót is. 2010-ben még mást gondolt ezekről.

A bankadó bevezetése miatt mondhatott le államtitkári pozíciójáról az a Kármán András még 2011-ben, aki szeptember 8-án egy egyetemi előadáson eltörölné a sportra, vallásra, kultúrára és vállalkozásokra költött állami támogatásokat és visszanyesné a szektorális különadókat is.

Ráadásul a nemrég tiszás politikusnak átvedlett Kármán András úgy támadta a bankadót, hogy nyárig még az Erste egyik magas beosztású tagja volt, egy olyan banké, amely fizeti a bankadót nyeresége után.

Ezért valószínűsíthető, egy esetleges adóreform esetén a társasági adó-kulcshoz – és a bankadóhoz is – hozzányúlnának Magyar Péterék, amennyiben nyernének a jövő évi választásokon.

Ennek ellenére többször is tagadta, hogy „külföldi bank fizetett embere” lenne. Arra hivatkozott, hogy már nyáron eljött az Erstétől, és nem is kap tőlük fizetést. Vélhetően ez az állása csak augusztus 31-gyel szűnt meg, egy hét múlva pedig már a Tisza embereként mutatták be. A legérdekesebb az egészben az, hogy 2010-ben még egészen másként gondolt a különadókra, akkor még úgy nyilatkozott, az állam eladósodottságának mérséklése miatt muszáj bevezetni azokat.

Via Mandiner

Kiemelt kép: Kármán András még 2011-ben, államtitkárként. Fotó: MTI/Soós Lajos

 

Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.