A következő évtizedekben is velünk marad a nukleáris fenyegetettség
A nukleáris fegyverek újbóli használata nyolcvan éve tartja rettegésben a világot. Jelenleg kilenc ország mondhatja magát atomhatalomnak, ezek összesen 12 ezer robbanófejet birtokolnak, és bár korlátozottan, de alkalmasak politikai nyomásgyakorlásra is. Reif Roland, a XX. Század Intézet történésze reméli, 1945 után nem lesz újabb éles bevetése a nukleáris arzenáloknak, hiszen a fenyegetettség biztosan megmarad a következő évtizedekben is.
Ezerkilencszáznegyvenöt augusztusa történelmi fordulópontot jelentett a fegyverfejlődésben: ekkor dobták le Hirosimára és Nagaszakira az atombombát, amely példátlan pusztítást hozott, több mint százezer halálos áldozattal. Ugyan végső soron ez zárta le a második világháborút, egy időben nyitotta meg a nukleáris korszakot is.
A XX. Század Intézet történésze, Reif Roland írásában azt is ismertette, hogy a Curie házaspár, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede és más tudósok munkája alapozta meg a Manhattan-tervet, amely megváltoztatta a hadviselést és a nemzetközi politikát.
A háborút követően a Szovjetunió, majd Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és más államok is atomhatalommá váltak.
„A nukleáris fegyverek birtoklása kettős célt szolgált: elrettentést és stratégiai súlyt, miközben alkalmazásuk a nemzetközi normák miatt tabuvá vált. A hidegháború során az atomerő-paritás hozzájárult a „hosszú békéhez”, bár a szakértők vitatják, mennyiben garantálta valóban a stabilitást”
– áll a terjedelmes szövegben.
Reif szerint a nukleáris fegyverkezés motivációi mögött biztonsági, belpolitikai és presztízsszempontok is állnak, stratégiái között pedig a gyors fejlesztést, titkos program és technológiai alapok kiépítését is találjuk.
Ahogyan a történész is írta, jelenleg kilenc ország rendelkezik atomfegyverrel, világszerte több mint 12 ezer robbanófej található, és a fegyverek politikai nyomásgyakorlásra korlátozottan alkalmasak.
Az írásból az is kiderül, hogy a XXI. században a nukleáris fenyegetés újra erősödik: Oroszország és Kína modernizálja arzenálját, Irán programja aggodalmat kelt, és fennáll a kockázat, hogy új államok is csatlakoznak a nukleáris klubhoz.
„Oroszország a Roszatom révén ma a világ atomerőmű-exportjának mintegy hetven százalékát uralja, és a nukleáris együttműködésen keresztül igyekszik erősíteni geopolitikai befolyását és támogatottságát a fejlődő országokban”
– írta Reif.
A bizonytalanság, a nukleáris hatalmak lehetséges további bővülése, a taktikai atomfegyverek alkalmazásának esetleges fellazulása, valamint a nagyhatalmak azon törekvése, hogy riválisaikat megelőzve semlegesítsék a nukleáris megtorlás lehetőségét, és technológiai előnyt szerezzenek, a jövőben is magában hordozza az eszkaláció veszélyét, még ha erre a jól kikristályosodott parancsnoki és irányítási rendszereknek köszönhetően jelenleg kevés esély is van.
„Az atomfegyverek az elkövetkező évtizedekben is biztosan velünk maradnak, és csak remélni lehet, hogy alkalmazásuk és szerepük kapcsán nem történik lényeges változás”
– tette hozzá.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov
