Álhírbotrány: Látó János vallomást akar tenni, de mennyire szavahihető? És normális?
Az álhírbotrány két főszereplője, Látó János és Juhász Péter (Forrás: MN)
A Tiszához is közelkerült Látó Jánosról kiderült, hogy zavaros prédikációkat tart az interneten, eszement szónoklatai pedig kórós elmeállapotra utalnak és kérdésessé teszik beszámíthatóságát. Az álhírbotrány egyik alapkirobbantójának még a neve sem az, amilyen néven szerepel.
Mint ahogy arról a PS is beszámolt, heteken át terjesztették a Szőlő utca kapcsán az álhíreket, gátlástalanul vádoltak meg és hoztak hírbe mindenféle bizonyíték nélkül kormánypárti politikusokat. Amikor pedig kirobbant az álhírbotrány, nem lett a szőnyeg alá söpörve a hazudozás, hanem a kormány keményen fellépett, csodálkozni kezdtek, hogy a rágalmazásnak és álhírterjesztésnek jogi következményei vannak.
Juhász Péternél házkutatást tartottak és pénteken tanúként hallgatták ki, hogy mutassa be azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján az álhíreket terjesztette. Juhász gond nélkül megnevezte az álhírek forrását, Látó Jánost, akit Lázok Jánosnak hívnak, a Látó a "művészneve".
Mindeközben Juhász Péter áldozati szerepben tetszeleg. Panaszkodik a Partizánban, Puzsér Róbert pedig még tüntetést is szervezett Juhász Péter támogatására.
A Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója elleni eljárásban a Budapesti Regionális Nyomozó Főügyészség Juhász Péter után várhatóan meg fogja hallgatni tanúként a „Zsolt bácsis” történet kitalálóját, Látó Jánost.
Ő volt az, aki Lajos álnéven Juhász Péter – ma influenszerként ténykedő korábbi baloldali politikus – podcastjában adott elő egy históriát fekete, lesötétített autóról, a valóságban nem létező Ózd környéki gyermekotthonról és az intézetbe besurranó, sötét szobában gyerekekkel fajtalankodó politikusról, akinek hangját a gyerekek aztán a tévében felismerték.
Ilyen képtelenség hallatán okkal merülhet fel a kérdés, vajon beszámítható egyáltalán az, aki ilyet állít, és komolyan lehet-e venni egy ilyen ember tanúvallomását?
Ki is az álhírbotrány kitalálója?
Előzetesen kérdezzük meg, normális az, aki Démonikus befolyásoltságról, kínai nyelvleckéről hablatyol?
Látó csatornáján jelenleg 32 monológ érhető el, összesen nagyjából harmincórányi beszéddel. Ezekben vallott például saját megpróbáltatásairól is, egyik alkalommal így:
„Tudjátok, mit jelent az, hogy más szellemet venni? Azt jelenti, barátom, hogy démonikus befolyás alá kerülsz, igézet alá kerülsz. Én tudom, 13 évig éltem igézet alatt. Sőt, utána is, nem tudom, hány év kellett, hogy megszabaduljak az igézet alól.”
Látó saját bevallása szerint így szabadult meg a drog és az alkohol fogságából. Beszélt arról az esetről is, amikor úgy kezdett el kínaiul beszélni, hogy nem is ismeri a nyelvet.
Zavart, vagy zavarodott elme?
A nagy kérdés tehát az, hogy figyelembe lehet-e venni az álhírbotrány egyik főszereplője, Látó János a vallomását, akit az ügyészség minden bizonnyal tanúként hallgat meg a Szőlő utcai javítóintézet egykori vezetője elleni nyomozásban. Ez ügyben a Magyar Nemzet felkeresett egy büntetőjogászt, aki általánosságban felvázolta, milyen lehetőségei vannak a hatóságnak, ha valakinél felmerül annak a gyanúja, hogy nem beszámítható, azaz nem képes felismerni cselekménye következményeit.
Bérdi Zsolt ügyvéd a Magyar Nemzetnek elmondta, nem hallgatható ki tanúként az, aki szemmel láthatóan nincs kihallgatásra alkalmas állapotban, például látszik rajta, hogy bódult, vagy zavartan viselkedik.
Ugyanakkor az ügyvéd hozzátette, ezt a kihallgatóknak laikusként nagyon nehéz eldönteni, hacsak nem teljesen egyértelmű az eset. – Utóbbinál a tanúkihallgatást fel kell függeszteni és utánajárnak, hogy az illetőnek milyen kórelőzménye van – jegyezte meg Bérdi Zsolt, hozzátéve: adott esetben egy mentőorvost is hívhatnak, aki ambuláns ellátásban részesíti a tanút és a szakember eldönti, hogy ez egyszeri zavart állapot, vagy komolyabb kivizsgálásra van szükség.
