Pesti Srácok

Bakondi György: az Európai Unió ragaszkodik a migrációs paktumhoz, a nemzetállamok egy része viszont nem

Bakondi György: az Európai Unió ragaszkodik a migrációs paktumhoz, a nemzetállamok egy része viszont nem

Az Európai Unió ragaszkodik a migrációs paktumhoz, vagyis az illegálisan érkezők befogadásához és elosztásához, de egyre több európai nemzetállam gyorsabb kitoloncolást és szigorúbb szabályozást szeretne - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

Bakondi György emlékeztetett: tíz évvel ezelőtt a politikai nyilatkozatok a befogadás fontosságáról, a migránsok magas képzettségéről és a vegyes társadalom támogatásáról szóltak, mára azonban a szervezett bűnözés révén érkező évi mintegy egymillió illegális bevándorló jelentős változásokat okozott elsősorban a lakosság szemléletében.

A Európai Unió szintjén továbbra is jó megoldásnak tartják a migrációs paktumot, vagyis azt, hogy az érkezőket be kell fogadni és szét kell osztani a tagállamok között, de az unión belüli kisebb csoportok, először csak szuverén országok, aztán most már a szuverén országok csoportjai - Magyarországhoz hasonlóan - ettől eltérő álláspontot képviselnek, jelenleg éppen a kitoloncolásokkal kapcsolatban - jelezte a főtanácsadó.

Kifejtette: a migránsok ismeretlen személyazonossággal jönnek, és nincsenek náluk okmányok, emiatt a kiutasítási eljárás során nehezen vagy egyáltalán nem lehet megállapítani, jogosultak-e a politikai menedékjogra az Európai Unióban. A probléma akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy erre az adott személy nem jogosult, és vissza kellene küldeni oda, ahonnan jött - ismertette, hozzátéve, ennek folyamata a bürokrácia miatt egyébként is lassú és körülményes, de a kiutasítás foganatosítása során is sok jogi akadály merülhet fel.

Rámutatott: ezzel közbiztonsági szempontból egy, korábban nem tapasztalt veszélyhelyzet keletkezik, a menekültstátusszal nem rendelkező emberek ellátásra nem jogosultak, dolgozni nem tudnak, mert illegálisan tartózkodnak az unióban, ezért bűnbandákhoz csapódnak és esélyük sincs arra, hogy hasznos tagjai legyenek a társadalomnak, ami feszültségeket okoz a lakosság körében is.

Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta: a nemzetállami politikai vezetők ezeket a feszültségpontokat jól érzékelik, és próbálnak rá megoldásokat találni.

Hozzátette: 2015-ben még elképzelhetetlen lett volna, hogy erről a témáról polémia kezdődjön, vagy politikai nyilatkozatokat fogalmazzanak meg, de a kitoloncolások Európa több országában tovább súlyosbítják az amúgy is nehezen kezelhető közbiztonsági helyzetet, a nők elleni támadást, a szervezett bűnözést, a no-go zónákat, akár fegyveres támadásokat, robbantásokat vagy a merényleteket nézve.

Ezért van az, hogy a tagállamok próbálnak önállóan, illetve az unión belül kisebb csoportokat létrehozva erőfeszítéseket tenni a lakosság érdekeinek védelme érdekében - mondta el Bakondi György.

 

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.