Pesti Srácok

Bakondi György: az Európai Unió ragaszkodik a migrációs paktumhoz, a nemzetállamok egy része viszont nem

Bakondi György: az Európai Unió ragaszkodik a migrációs paktumhoz, a nemzetállamok egy része viszont nem

Az Európai Unió ragaszkodik a migrációs paktumhoz, vagyis az illegálisan érkezők befogadásához és elosztásához, de egyre több európai nemzetállam gyorsabb kitoloncolást és szigorúbb szabályozást szeretne - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

Bakondi György emlékeztetett: tíz évvel ezelőtt a politikai nyilatkozatok a befogadás fontosságáról, a migránsok magas képzettségéről és a vegyes társadalom támogatásáról szóltak, mára azonban a szervezett bűnözés révén érkező évi mintegy egymillió illegális bevándorló jelentős változásokat okozott elsősorban a lakosság szemléletében.

A Európai Unió szintjén továbbra is jó megoldásnak tartják a migrációs paktumot, vagyis azt, hogy az érkezőket be kell fogadni és szét kell osztani a tagállamok között, de az unión belüli kisebb csoportok, először csak szuverén országok, aztán most már a szuverén országok csoportjai - Magyarországhoz hasonlóan - ettől eltérő álláspontot képviselnek, jelenleg éppen a kitoloncolásokkal kapcsolatban - jelezte a főtanácsadó.

Kifejtette: a migránsok ismeretlen személyazonossággal jönnek, és nincsenek náluk okmányok, emiatt a kiutasítási eljárás során nehezen vagy egyáltalán nem lehet megállapítani, jogosultak-e a politikai menedékjogra az Európai Unióban. A probléma akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy erre az adott személy nem jogosult, és vissza kellene küldeni oda, ahonnan jött - ismertette, hozzátéve, ennek folyamata a bürokrácia miatt egyébként is lassú és körülményes, de a kiutasítás foganatosítása során is sok jogi akadály merülhet fel.

Rámutatott: ezzel közbiztonsági szempontból egy, korábban nem tapasztalt veszélyhelyzet keletkezik, a menekültstátusszal nem rendelkező emberek ellátásra nem jogosultak, dolgozni nem tudnak, mert illegálisan tartózkodnak az unióban, ezért bűnbandákhoz csapódnak és esélyük sincs arra, hogy hasznos tagjai legyenek a társadalomnak, ami feszültségeket okoz a lakosság körében is.

Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta: a nemzetállami politikai vezetők ezeket a feszültségpontokat jól érzékelik, és próbálnak rá megoldásokat találni.

Hozzátette: 2015-ben még elképzelhetetlen lett volna, hogy erről a témáról polémia kezdődjön, vagy politikai nyilatkozatokat fogalmazzanak meg, de a kitoloncolások Európa több országában tovább súlyosbítják az amúgy is nehezen kezelhető közbiztonsági helyzetet, a nők elleni támadást, a szervezett bűnözést, a no-go zónákat, akár fegyveres támadásokat, robbantásokat vagy a merényleteket nézve.

Ezért van az, hogy a tagállamok próbálnak önállóan, illetve az unión belül kisebb csoportokat létrehozva erőfeszítéseket tenni a lakosság érdekeinek védelme érdekében - mondta el Bakondi György.

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!