Pesti Srácok

Szijjártó Péter: más módon, mint 1956-ban, de ma is harcolni kell a szabadságért

Szijjártó Péter: vissza kell hozni a békét
Szijjártó Péter: vissza kell hozni a békét
Fotó: Katona Tibor

Más módon, mint 1956-ban, de ma is harcolni kell a szabadságért, a nemzethez, a valláshoz és a magyar örökséghez kapcsolódó értékek ugyanis jelenleg is súlyos támadás alatt állnak - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint szerdán Washingtonban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából szervezett nagykövetségi fogadáson arról beszélt, hogy hatvankilenc éve a magyar nép világos üzenetet küldött a világnak, miszerint semmilyen áron nem hajlandó feladni a szabadságát és szuverenitását, ezért adóznak tisztelettel máig világszerte a felkelés hőseinek.

Az 1956-os magyarok szabad és szuverén országot akartak, világossá tették, hogy a diktatúrának nincs gyökere, nincs hagyománya Magyarországon, valamint demonstrálták, hogy milyen hatalmas erő rejlik a nemzeti egységben. A magyar nép új irányt szabott, és noha a forradalmat kegyetlenül leverték, az akkori hősies helytállás segített minket abban, hogy túléljük a diktatúrát, és végül 1990-ben visszanyerjük a szabadságunkat és függetlenségünket.

- jelentette ki.

Hálásak vagyunk azoknak, akik az életüket áldozták a forradalom során, és soha nem feledjük azokat, akik kénytelenek voltak elmenekülni Magyarországról a kommunista diktatúra idején. Büszkék vagyunk arra, hogy a szerte a világban élő magyar közösségek soha nem feledték el, mit jelent magyarnak lenni, soha nem feledték a forradalom örökségét, és mindent megtettek azért, hogy megőrizzék a nemzeti identitásukat - folytatta.

Szijjártó Péter külön méltatta azokat a magyarokat, akik 1956 után érkeztek az Egyesült Államokba, és azóta nagyban hozzájárultak az ország sikeréhez. Hálásak vagyunk nekik, amiért soha nem feledték a szabadságvágyat, azt a vágyat, amely különlegessé tesz minket, és amely miatt ma is büszkén nevezhetjük magunkat szabadságharcos nemzetnek - mondta.

A miniszter arra figyelmeztetett, hogy manapság is küzdeni kell a szabadságért, igaz, más módon, mint 1956-ban, azonban az értékek, amelyeket a nemzethez, a valláshoz és az örökségünkhöz kapcsolunk, ma is védelemre szorulnak. Örülünk, hogy a világ vezető nagyhatalma, az Egyesült Államok ma ugyanazokért az értékekért harcol, mint mi" - jegyezte meg. A tárcavezető szerint a kommunizmust ugyan sikerült legyőzni, annak örökösei csak új köntösbe bújtak, azonban szintén posztnemzeti és posztkeresztény világot akarnak, s hasonló taktikát alkalmaznak.

Ma is vannak olyan irányzatok, amelyek azt próbálják elhitetni velünk, hogy nincs szükségünk hazára, hogy ne legyünk büszkék rá. Megpróbálnak meggyőzni minket arról, hogy ne szeressük a hazánkat, ne higgyünk Istenben, ne szolgáljuk nemzetünket. Ezen eszmék ellen harcolnunk kell, és harcolunk is 

- hangsúlyozta.

A miniszter végezetül leszögezte, hogy Magyarországon az állam legfőbb feladata hazánk és a családok szuverenitásának és biztonságának megőrzése. 

Soha nem fogjuk cserben hagyni azokat a magyarokat sem, akik a határokon kívül élnek, és küzdenek identitásuk megóvásáért. Soha nem adjuk fel értékeinket, hagyományainkat, örökségünket

- sorolta.

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok most csúcsponton vannak, s e két nagyszerű nemzet szövetségben harcol a közös értékekért, a szabadságért, a békéért, a biztonságért.

Nagyra értékeljük Donald Trump elnök erőfeszítéseit, hogy visszahozza a békét Közép-Európába. Büszkék vagyunk rá, hogy Magyarországot a béketárgyalások lehetséges helyszíneként emlegetik. És biztosak lehetnek abban, hogy mindent meg fogunk tenni, hogy hozzájáruljunk a békeerőfeszítések sikeréhez, és ha megszületik a döntés a békecsúcs megrendezéséről, Magyarország kész házigazdaként biztosítani minden feltételt a sikerhez - összegezte gondolatait a külgazdasági és külügyminiszter. 

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.