Ahol Krisztussal lehet találkozni a fővárosi hangzavar közepén - Százhúsz éves a budapesti Szent István-bazilika
Fotó: Bruzák Noémi
Százhúsz éve szentelték fel a budapesti Szent István-bazilikát. Az évfordulót a székesegyház történetét bemutató fényfestéssel, szentmisével és koncerttel ünnepelték. A szentmisét bemutató Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek homíliájában kiemelte: a bazilika 120 éves történetében a gondviselés útját csodáljuk.
A bíboros úgy fogalmazott: "háborúk és rombolások, megújulások és építések története van a falakban, a képekben és a szobrokban, de a lelkekben is". Kitért arra: a bazilika védőszentje Szent István király, aki az egész magyar nép pártfogója, és "különös kegyelem", hogy a templomban őrzik a Szent Jobbot.
Erdő Péter kiemelte: a bazilika plébániai közösségének hitélete mutatja, hogy "a Krisztussal való bensőséges találkozás a főváros szívében, a sokszor túl nagy hangzavar közepén is lehetséges".
Sőt nemcsak lehetséges, hanem vágyva vágyunk is rá, mert érezzük, hogy ez igazi erőforrás saját életünk, plébániai közösségünk, egyházunk és egész magyar népünk számára
- mondta. A szentmise elején a bíboros azt mondta: az évfordulón nemcsak a gyönyörű épületért adnak hálát, hanem a bazilika közösségéért is, azért, hogy most is van a templom falai között "hit és élet", és a hit néhány megnyilvánulása talán még erősebb is, mint valaha.
A hálaadó szentmise után a bazilika énekkarának és orgonaművészeinek koncertje zárta az estét.
A bazilika Ybl Miklósnak köszönhette mai formáját
Az Esztergom-Budapesti Érsekség tájékoztatása szerint a 120. évforduló alkalmából a főegyházmegye karácsonyi magazinjában 30 oldalas, képes összeállítást közölnek a székesegyházról. A történeti írások mellett az összeállítás bemutatja a templomot mint az imádság, a művészet és a benne működő közösség otthonát.
Budapest legnagyobb római katolikus temploma több mint 50 évig épült. Az építésre már az 1810-es években gyűjtés indult, a munkálatokat azonban csak 1851-ben kezdték el, Hild József tervei alapján, aki haláláig, 1867 márciusáig vezette az építkezést. Ezután Ybl Miklós kapott megbízást az építés folytatására. 1868. január 22-én a még Hild József tervei szerint felfalazott kupola beomlott, mivel hogy spóroljanak, a kupola támpilléreinél csak a külső réteget készítették téglából, belülre különféle minőségű köveket és lomot tettek. Ybl Miklós még időben leállította a munkákat, és körbekerítette az építkezést, így nem történt haláleset. A munkálatok ezt követően szüneteltek, a törmelék kihordása, a rosszul megépített részek bontása egészen 1871-ig tartott.
Az építkezés folytatásához Ybl Miklós neoreneszánsz stílusban átdolgozta Hild József klasszicista stílusú terveit. Ybl Miklós 1891-ben bekövetkezett halála után is az ő elképzelése szerint folytak a munkálatok egészen a templom 1905-ös felszentelésig. Ybl Miklós halála után a befejező, elsősorban díszítési munkák irányítója Kauser József lett.
A templomot 1905. november 9-én szentelték fel, a zárókő elhelyezésére azonban csak 1906. december 8-án került sor I. Ferenc József uralkodó jelenlétében. Az épületet 1983 és 2003 között teljeskörűen felújították, ennek során renoválták a szobrokat, műtárgyakat és az ólomüveg ablakokat is.
