A nemzetközi mocsok mindig begyűrűzik Hazánkba is…
Fotó: Bruzák Noémi
Aki ismeri a munkásságomat, az tudja, hogy igyekszem távol tartani magam a magyar belpolitika posványától. No nem azért, mert nincs meg a véleményem, az kőkeményen megvan, hanem azért, mert elsősorban az orosz-ukrán háború körüli információkat kívánom kibogozni, valamint a világpolitika rendkívül intenzív változásaiba próbálok rendszert keresni. Ezt is várjátok tőlem, teljes joggal! Magyar B. Tamás blogbejegyzése.
A globalizmusnak azonban van egy kézzel fogható, szemmel látható „eredménye”. A nemzetközi mocsok, mindig begyűrűzik Hazánkba is… korábban beszivárgott az SZDSZ-el, utána jött a Momentum, meg az összes többi és a mostani kampányidőszakban is bizony egy bűzölgő, nyers trágyadomb erejével ontja felénk az „illatát”. Őszintén megmondva viszont még mindig inkább szagolnám előbbit reggeltől-estig, mint nézném tovább azt, amit Magyar Péter és bandája a külpolitikai elképzelésükkel kapcsolatban megjelenít felénk.
Az első amit leszögeznék: keresztény-konzervatív emberként rendkívül távol áll tőlem a globalista fertő, persze, ha ezt magyar trikolórral még be is bugyolálják (lásd. Tisza), hogy elfedjék valódi céljaikat, akkor a bicska ki is nyílik a zsebemben. Ezzel úgy vélem, hogy igen sokan vagyunk így a magunkfajta nyakas magyarok. Másodsorban, amikor Magyar Péter és a Tisza külpolitikai elképzeléseiről értekezünk, akkor elfelejtjük azt a tényt, hogy a globalista ellenzéknek az égegyedta világon semmilyen külpolitikai mozgástere nincs és ha hatalomra kerülne, akkor ez Hazánkra is teljes mértékben igazzá válna!
A magyar külpolitika onnantól kezdve ugyanazon nagy kórusba, kiherélt, töketlen kórusba tartozna, amelyet most az EU tagállamainak zöme alkot. Nincs önálló gondolat, nincs stratégia. Semmi…mondjuk elnézve néhány külügyér szellemi képességeit ez még a háttérhatalmi béklyó leesése esetén sem lenne elvárható, nem hiába mondják mifelénk, hogy mindenki hozott anyagból dolgozik.
A Magyar Péter-féle végrehajtói hatalom a globalista elit teljes kiszolgálása mellett annyi önálló döntést hozhatna meg saját külpolitikájának vonatkozásában, mint amennyire Jóska báttya eldöntheti Piri néni szúrós tekintetével a háta mögött, hogy tovább beszélget-e a szomszéd asszonnyal, vagy elhányja-e a friss ganét a pajta mögül… a magyar nemzet feladata is ez, idén április 12-én.
El kell hányni a ganét, mert ha nem, lábra kél, és beszivárog a tiszta szobába!
